Megfejtették a magyar vizsla minden titkát genetikusok
Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla teljes genetikai fajtaprofilja. A kutatásnak köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
#genetika
Ha két ember hasonlít egymásra, az a DNS-ükből is kiderül, akkor is, ha nem rokonok
Nem ritkák a közvetlen rokonságban nem álló, mégis egymásra hasonlító emberek, és kiderült, hogy a DNS-ükben is sok lehet az egyezés.
Ismer olyat, akit nem betegített meg a koronavírus? A tudósok is kíváncsiak lennének rá
A világjárvány alatt emberek milliót fertőzte meg a koronavírus, de volt, akiket elkerült. Hogy miért, arra a tudomány is szeretne választ kapni.
Egy evolúciós rejtély nyomába eredtek az ELTE-n: hol váltak ketté a gombák és az állatok?
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Tényleg nagyon figyeljen a D-vitamin-szintjére – megjött az új kutatás eredménye
Egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, hogy szenvedünk-e D-vitamin hiányban. Ha igen, érdemes lesz tenni ellene, már csak azért is, hogy elkerüljünk egy progresszív betegséget, a demenciát.
Mintát vettek a halottból, megvan a teljes génkészlete a pompeji vulkánkitörés egyik áldozatának
Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.
Bevetették a genetikai ollót a tudósok, visszafordították az alkoholfogyasztás egyik káros hatását
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
Megvizsgálták a kutyák génjeit az ELTE tudósai, kiderült, mi történik az öregedésükkor
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
Anyák, apák, lányok, fiúk – érdekes genetikai hatásokra figyeltek fel
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
A történelem leggyorsabb migrációja: az avarok néhány év alatt 5000 km-t tettek meg a Kárpát-medencéig
Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
Egy hihetetlen felfedezés története: Így mentette meg egy iowai anya egy kanadai olimpikon életét
Minél szélesebb körben hozzáférhető az emberi ismeretek tárháza, annál nagyobb az esély, hogy az érdeklődő amatőrök áttöréseket érjenek el. Sokoldalúság című könyvében David Epstein, a teljesítménynövelés szakértője egy olyan példatörténetet mutat be, amelyben egy ritka és súlyos betegségben szenvedő iowai nő szakorvosokat meghazudtoló genetikai felfedezéseket tesz. Az alábbiakban Epstein könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet.
Kinek elég napi négy óra alvás?
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint van magyarázat arra, miért nem kell mindenkinek feltétlenül napi 8 órát aludnia.
A szánk titka, aminek örülne a bőrünk is: mitől gyógyulnak be olyan gyorsan a sebek?
A szájnyálkahártya gyors regenerálódási képességéből merítenének ötleteket – vagy akár konkrét sejteket is – a kutatók, azt remélve: ilyen úton gyorsítható a krónikus sebek és a műtéti hegek gyógyulása.
Rossz hírt kapott mindenki, aki 13 éves kora előtt rágyújtott
Meglepő eredménnyel zárult egy Egyesült Királyságban készült vizsgálat: a fiatalkori dohányzásnak generációkon átívelő hatása lehet.
A géneken is múlik, szeretünk-e a természetben lenni
Ikrek bevonásával vizsgálták, egyformán jól érzik-e magukat a zöldben.
Végre rájöttek, miért lesz olyan az ujjlenyomatunk, amilyen
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók.
Irányíthatjuk-e génszerkesztéssel az evolúciót?
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Genetikailag védettek a koronavírus ellen egyes emberek – a kutatók meg akarják őket találni
A koronavírus-járvány elleni harc két legfontosabb eszköze az oltás és a higiéniai szabályok betartása – eddig legalábbis így tudtuk. Most úgy tűnik, van egy harmadik eshetőség is, és lehet, hogy ez segíti majd hozzá a tudományt a végső megoldáshoz.
Magyar kutatók állítják: átkapcsolható lehet úgy a DNS-lánc, hogy 5-6 évet fiatalodjunk
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc elméletileg átkapcsolható lehet úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen. A kutatók számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Napi gyógyszer helyett évi két injekcióval megoldható a koleszterincsökkentés
A magas koleszterinszint csökkentésének új módszerét hagyta jóvá a közelmúltban az Egyesült Királyság Egészségügyi Szolgálata (NHS).