Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Szovjet kivonulás 1991-ben: az utolsó fricska

Húsz évvel ezelőtt, 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.

Szegő Iván Miklós Tech

Tragikomédia néhány halottal: a frankhamisítási botrány

Nyolcvanöt éve hoztak ítéletet a Horthy-korszak egyik legnagyobb botrányperében, a tragikomikusan alakuló „frankhamisítási ügyben”. A csalást Hollandiában leplezték le, a francia lapok csináltak belőle világbotrányt, miközben itthon a magyar kormány próbálta eltussolni az ügyet – nemzetközi szinten pedig Anglia támogatta ebben Budapestet.

Szegő Iván Miklós Tech

Amikor a csendőr elszíjazta az elvetélt nőt – Mementó 1931

Manapság újra napirendre került a csendőrség témája: a Jobbik által irányított Tiszavasváriban helyi rendelettel igyekeznek alátámasztani a csendőrségnek nevezett szervezet tevékenységét. Mementó-sorozatunkban ezért felidézünk egy parlamenti vitát, amelyben a két világháború közötti csendőrségről volt szó.

Szegő Iván Miklós Tech

Kik buktatták el a Rothschildokat 1931-ben? – egy magyar teória

A nyolcvan évvel ezelőtti közép-európai pénzügyi válság kirobbanását és a bécsi Creditanstalt bukását vizsgálva érdekes értesülésre bukkantunk a Pesti Hírlap egyik 1931-es számában. Az elméletet - mely szerint kapcsolat lehet a bécsi Rothschild-bank krízisének súlyosbodása és a német-osztrák vámunió francia megtorpedózása között - azonban felemásan ítélik meg ma is.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: Rothschildék óriásbankja elbukik, beüt a krach Magyarországon

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1931. május közepén jelentette be fizetésképtelenségét a legnagyobb osztrák pénzintézet, a Monarchia szinte összes utódállamában jelentős érdekeltségekkel rendelkező Creditanstalt. A Rothschildok bankjának bukása pusztító hatással volt az egész kelet-közép-európai gazdaságra, köztük Magyarországra is, ahol hamarosan az akkor éppen tízéves fennállását ünneplő Bethlen-kormánynak is le kellett mondania.

Szegő Iván Miklós Tech

Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1961: „Ezt most széttépik a nők”

Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin földkörüli pályára állt Vosztok űrhajójával, így az összeesküvéselmélet-gyártók kombinációinak dacára ő tekinthető mind a mai napig a világ első kozmonautájának.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1941: Jugoszlávia lerohanása és Teleki Pál halála

Magyarország 1941 áprilisában kényszerhelyzetbe kerülve, átengedte a Wehrmacht csapatait területén, amikor Hitler megindították a támadást Jugoszlávia ellen. Ezzel gyakorlatilag elárultuk Jugoszláviát – formailag azonban nem támadtuk meg déli szomszédunkat, megvártuk, amíg az államalakulat a német támadás nyomán "magától" szétesik, és ezután indultak meg a magyar csapatok.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1931: megbukik a választáson Al Capone embere

„Big Bill”, Al Capone bizalmasa megbukott a chicagói polgármester-választáson – adta hírül nyolcadik oldalas főcímében 1931. április 9-én, csütörtökön a Pesti Hírlap. William Hale Thompson, azaz „Big Bill” valóban azzal írta be magát az amerikai történelembe, hogy a valaha volt legkorruptabb politikusok közé tartozott. Halála után, 1944-ben például 1,5 millió dollár készpénzt találtak nála. (A dollár 1944-ben összehasonlíthatatlanul erősebb pénz volt, mint manapság.)

Szegő Iván Miklós Tech

Április 1. tanulságai: a bukott király és a szerencsés takarítónő

Míg 90 évvel ezelőtt, 1921-ben Károly király, az első világháború végén megbukott Habsburg-uralkodó visszatérési kísérlete vette el a kedvét a hazai újságoknak az április elsejei tréfálkozástól, addig 75 éve, 1936-ban a gazdasági válság után az "Esetek és tanulságok" című cikkből kaptak jótanácsokat az olvasók, hogy miként osszák be a pénzüket, amit esetleg szerencsejátékon nyertek. A követendő példa egy takarítónő meggazdagodása volt.

Szegő Iván Miklós Tech

Kutyák, egerek, tengerimalacok, majd Gagarin

Az emberi űrutazás még manapság is nagy érdeklődést kelt, nemhogy ötven évvel ezelőtt, amikor az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, hogy a szovjetek mikor lövik fel a kutyák, egerek, tengerimalacok és békák után az első embert a kozmoszba.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1969: nem Kadhafi volt a sikeres „forradalmár”

Furcsa forradalom zajlott 1969. szeptember elsején Líbiában. A ma elérhető források egy része szerint Moammer el-Kadhafi ragadta magához a hatalmat az észak-afrikai országban, ám nyugati elemzők szerint ez nem egészen így volt. Kadhafi saját akciója Bengáziban kudarcba fulladt, egy Sveirib nevű ezredes viszont Tripoliban sikeresen döntötte meg a külföldön tartózkodó Idrisz király uralmát.

Szegő Iván Miklós Tech

Hetven éve történt: Tripolit bombázzák a britek, Rommel támadásba lendül

Líbia szinte napra pontosan hetven évvel ezelőtt hasonló események tanúja volt, mint 2011-ben. A britek ugyanis Tripolit bombázták, ám ekkor a légvédelmet nem líbiaiak, hanem a németek és az olaszok irányították. Az olasz megszállás alatt lévő gyarmatról – amelynek tehetségtelen itáliai katonai kormányzója éppen lemondott – Rommel friss német csapataival szintén 70 éve, 1941 márciusában lendült támadásba.

Szegő Iván Miklós Tech

Tavaszi mementó: a Führer ígéretére várva

Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.

Szegő Iván Miklós Tech

Egy vérbeli nőgyűlölő, a női vásárlók és a választójog

A pesti polgári lapok száz éve még nem igazán adtak hírt az első nemzetközi nőnapról. A Pesti Hírlap be sem számolt az 1911. március 19-ei eseményekről, a Pesti Napló pedig nem ünnepről, hanem tüntetésekről tudósított Németországból, Ausztriából és Svájcból. Nem tévedés a március 19-ei dátum: március 8. elsősorban a kommunista országokban terjedt el nemzetközi nőnapként, de csak 1917 után. Aztán a dolgok tovább bonyolódtak.

1 2 3 4 5 6 7
A címlapról ajánljuk