Bejelentkezés  

Mementó 1950: Sztálin elvtárs és az ugor lószerszámok

Az ugor lószerszámok nevei megegyeznek a manysik rénszarvastenyésztéshez használt eszközeinek megnevezésével - állította egy szovjet professzor 1950-ben. Mementó-sorozatunkban az ugor őstörténetről szóló Szabad Nép-cikket vetjük össze a mai régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeivel. Megnézzük azt is, honnan eredhet a magyar népnév.

Mementó 1950: jön a Télapó, eltűnik a Mikulás

Mementó sorozatunkban ezúttal a Mikulás 60 évvel ezelőtti, átmeneti eltűnésének eredtünk nyomába. Sejtettük, hogy a fordulat évében, 1948-ban, a Rákosi-korszak kezdetén még nem merték volna a Szent Miklós püspökre emlékeztető szokást eltörölni, és szovjet mintára Télapókat erőltetni az óvodásokra, kisiskolásokra. 1949-ben is még Mikulás-vásárról írt a Szabad Nép, de aztán jött 1950.

Mementó 1920: Ausztria Burgenlandot akarja, Svájc nem kéri Vorarlberget

Az első világháború után képlékeny államok jöttek létre Kelet-Közép-Európában. Ausztria és Magyarország területe a töredékére csökkent, és a két ország a viszonylag kis területű Burgenland miatt presztízsvitákba keveredett, ami csak egy év múlva oldódott meg. Eközben Ausztria nyugati tartománya, Vorarlberg Svájchoz szeretett volna csatlakozni, de ezt Bern francia nyomásra elutasította.

Mementó 1920: vita a társadalombiztosítás államosításáról

Most, amikor a magánnyugdíjpénztárakról annyi szó esik, érdemes felidézni az 1920-as vitát a munkásbiztosítókról. Már a Horthy-rendszer kezdetén is felvetődött, hogy az állam ráteszi a kezét a korábbi törvények által kialakított, részben önigazgató társadalombiztosítási szervezetekre. Ennek 1920-ban politikai jelentősége volt, hiszen a munkásbiztosítókban szociáldemokrata befolyás is érvényesült.

Mementó 1920: zsidó milliomosok „tévedésből” a toloncházban

A Horthy-rendszer kezdetén, 1920-ban nem csupán az egyetemi felvételiknél korlátozták törvényben a hazai zsidóság továbbtanulását, hanem rendeletet is hozott az első Teleki-kormány az 1914 után betelepült, „zsidó fajhoz tartozó külföldiek kiutasításáról”. A rendelet végrehajtásakor a rendőrség egy alkalommal kicsit „túlbuzgó” volt.

Mementó 1917: az osztrák-magyar uralkodó a lengyel koronáról álmodott?

Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.

Mementó 1917: mi történt a Téli Palotánál?

Mementó 1917: mi történt a Téli Palotánál?

A pétervári bolsevik hatalomátvételnek már az első napjaiban ellentmondásos hírek érkeztek arról, mi történt 1917. november 7-én éjjel a Téli Palotánál, és kapott-e egyáltalán szerepet az eseményekben az Aurora cirkáló. „17-es sorozatunk” második részében egy szikratáviratról is beszámolunk, amelyet az osztrák-magyar hadsereg fogott el.

Mementó 1917: a Pesti Hírlap már "előre" írt a bolsevik forradalomról

Mementó 1917: a Pesti Hírlap már "előre" írt a bolsevik forradalomról

Az 1917-es bolsevik hatalomátvételről feltűnően gyorsan adott hírt és igen jólértesült volt a Pesti Hírlap, amely majdhogynem üdvözölte az első napokban a „maximalisták forradalmát”, illetve Leninék „államcsínyét” vagy éppen „ellenforradalmát” – a megítélés még ugyanazon a lapszámon belül is változott Budapesten 1917. november 8-án és 9-én.

Mementó 1956: Kádár és november 4. más nyertesei

A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.

Nagy válság idejére esett az óraátállítás bevezetése

Nagy válság idejére esett az óraátállítás bevezetése

A nyári időszámítástól búcsúzva azt nézzük meg, a 20. század Magyarországán milyen helyzetekben vezették be a tavaszi óraállításokat. A nyári időszámítás elrendelésére az első és a második világháború idején, illetve a sztálini iparosítás kifulladásakor, Nagy Imre első kormányzása alatt került sor. Negyedszerre pedig a második olajválság és a Kádár-rendszer pangása miatt kényszerült erre a vezetés.

Mementó 1990: a taxisblokád története és következményei

Mementó 1990: a taxisblokád története és következményei

Két nappal az október 23-ai ünnepségek után, két nappal Antall József kórházba vonulását követően az MDF vezette kormány hirtelen bejelentette: drasztikusan, 65 százalékkal megemelik a benzin és a gázolaj árát. A döntést hihetetlen erejű felháborodás követte. A taxisblokád következményei azonban még ma sem teljesen világosak – erről is szól cikkünk, amelynek végén az akció rövid kronológiáját közöljük.

Mementó 1990: kik és hogyan emlékeztek 1956-ra?

Húsz évvel ezelőtt látszólag egyetértésben ünnepelték október 23-át a közjogi méltóságok. Ugyanakkor érdemes emlékezni rá, hogy pár nap múlva tört ki a taxisblokád, amely az egyik legnagyobb alkotmányos kihívás volt a frissen létrejött demokratikus rendszer számára.

Banánköztársaságok mintájára lettünk timföldnagyhatalom

Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.

Mementó: hogyan emlékeztek korábban az aradi vértanúkra?

1920-ban a Kárpátokat siratták, 1950-ben az észak-koreaiakkal érzett együtt a Szabad Nép, és csak 1990-ben jött el az az idő, amikor végre ökumenikus szertartáson emlékezhettek meg az egyházak Aradon a tizenhárom honvédtábornokról. Áttekintettük a 20, 60 és 90 évvel ezelőtti október 6-ai ünnepségeket.

Amikor Demszkyék még a 4-es metró ellen kampányoltak

A túl drága négyes metró helyett alternatív megoldást javasolt a Demszky Gábor sajtótájékoztatóján megszólaló SZDSZ-es szakértő 1990-ben. Demszky megválasztása után viszont gyorsan finomodott a budapesti városvezetés álláspontja, erről egy mind a mai napig utolsónak számító, 1990-es metróavatáson győződhetett meg a nagyközönség.

Mementó 1920: a numerus clausus születése

Mementó 1920: a numerus clausus születése

A Horthy-rendszer kezdetén hozott törvények közül máig a legvitatottabb az egyetemi felvételi keretszámokról szóló numerus clausus, amelyet 1920 szeptemberében, 90 éve fogadtak el. Szövegében nem szerepelt a „zsidó” szó, de a parlamenti vitából egyértelmű, hogy miről szól a jogszabály.

Mementó 1920: a botbüntetéssel feltámadt a középkor

Középkori rituális büntetési formát vezettek be 1920-ban Magyarországon, amikor a nemzetgyűlés kilencven évvel ezelőtt megszavazta a botbüntetést. Ezt a fenyítést végül nem alkalmazták, de a törvény parlamenti vitája jól illusztrálja a korszak hangulatát. A vitában egyébként „a szemet szemért, fogat fogért” ókori elve is felmerült.

Felajánlotta-e szolgálatait Horthy Kun Bélának?

Felajánlotta-e szolgálatait Horthy Kun Bélának?

Az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjeinek jelentős részéhez hasonlóan Horthy Miklós is felajánlhatta szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, Kun Béla azonban nem tartott igényt rá – legalábbis a volt népbiztos így emlékezett vissza 1919-re, amikor tizenhárom évvel később Moszkvában írt erről. A kutatások jelenlegi állása szerint nem dönthető el, hihetünk-e Kun Bélának.

Hatvan éve kezdett késni a 2-es metró

Hatvan éve kezdett késni a 2-es metró

Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a kormányhatározat a mai kettes metró, pontosabban a „földalatti gyorsvasút-hálózat kelet-nyugati fővonala” építéséről. A tervek szerint már 1954-ben járnia kellett volna az új metrónak a Deák (Sztálin) tér és a Népstadion között, de a valóság egy kicsit más lett. Nemcsak az első szakasz, de a teljes vonal építése is jelentősen megkésett.

Mementó 1950: „A néger nép és a Szovjetunió”

Mementó 1950: „A néger nép és a Szovjetunió”

Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik előfutára volt Paul Robeson. A sztálini Szovjetuniót dicsőítő énekes-színész az 1950-es Szabad Népbe is írt egy furcsa hangvételű cikket, amelyet most Mementó-sorozatunk részeként ismertetünk.

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X