#prevenció

Kösz, jól: Miért nem járunk el szűrővizsgálatokra, ha életet menthetnek?

Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.


Már 30 évesen sem mindegy – így változtatja meg a koleszterinről való gondolkodást az új amerikai ajánlás

Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.


A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években

A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.


7. Ha leteszem a cigit, meggyógyulok? A tüdőrákról Dr. Szabó Ádámmal

Számos tévhit tartja magát a tüdőrákkal kapcsolatban, például az, hogy csak a dohányosok érintettek. A rossz hír, hogy ez nem így van. A jó, hogy egy másik tévhitre viszont rácáfol a modern orvostudomány: tüdő daganatos elváltozása nem okoz biztos és gyors halált és egy tüdőlebennyel is évtizedekig lehet élni. De mit tegyünk, hogy ne jussunk el odáig? Dr. Szabó Ádám onkológus segít.



4. Alkoholból semennyi sem egészséges, de vigyázni kell a paracetamollal is – a májcirrózisról Dr. Csáti Gézával

Működő máj nélkül nincs élet. A májcirrózis témája nehéz, de annál fontosabb, hisz Magyarországon a KSH statisztikája is az egyik leggyakoribb halálozási okok között a májbetegségeket tartja számon. Dr. Csáti Géza, aki háziorvosként is praktizál, de az intenzívesként szerzett tapasztalat miatt látja a betegség elejét és a kegyetlen végét. Nincs jó híre a minimális fogyasztható alkohol elfogadható dózisáról és felhívja a figyelmet a krónikus gyógyszerfogyasztás veszélyeire.


3. A szájban kezdődik és az agyban végződik – Dr. Horváth Kingával a neurodegeneratív betegségekről

Az idegsejtek lassú pusztulásával járnak a neurodegeneratív megbetegedések, amikből kigyógyulni a mai tudásunk szerint nem lehet, a diagnosztika és a kezelések területén viszont egyre több eredményes felfedezést tesznek. A korai felismerés a kulcs, de az életminőségben végbemenő romlás csökkentése és lassítása fontos terület. Dr. Horváth Kingával például egy olyan non-invazív, neuromodulációs kezelési módszerről beszélgettünk, ami célzottan befolyásolja az idegrendszer működését.


2. Amikor a 40 nem az új 20, hanem a súlyosan rizikós 60 - mindent a sztrókról Dr. Csáti Gézával

Dr. Csáti Géza neurológus 27 éve foglalkozik agyi elváltozásokkal, és a legsúlyosabb esetével, a sztrókkal, ami Magyarországon a vezető halálok egyike. Beszélgettünk tünetekről, tévhitekről, arról a bizonyos halálos négyesről, ami rossz vért, így rossz agyat eredményez. A sztrók súlyos esetben olyan bénulásokhoz vezethet, amik miatt a túlélő beteg is életképtelenné válik betegápolók, 0-24 órában rendelkezésre álló segítők nélkül. Statisztikailag nagyszámú esetben nem is a súlyos sztrók közvetlenül, hanem a magatehetetlenség okozza a kínzó, elhúzódó testi-lelki haláltusát.


1. Így lehet szívügyünk a szívünk

A Pulzus egy 10 részes sorozatban veszi sorra a magyarországi vezető halálokokat, méghozzá azon szervek, testrészek szerint csoportosítva, amelyek megbetegedése halálhoz vezet. Az első témánk a szívhez kapcsolódik és szakértőnk, Dr. Kun Krisztina, az Emineo Magánkórház kardiológusa és belgyógyásza segítségével járjuk körbe például a szívinfarktust és az ahhoz vezető okokat. Tisztázzuk a leggyakoribb tévhiteket és bemutatjuk a legújabb gyógymódokat, kezelési lehetőségeket, továbbá beszélünk a megelőzést segítő életmódról is.


6. Alattomos, agresszív és a leghalálosabb: a hasnyálmirigyrákról Dr. Szabó Ádámmal

"Úgy látom, a hasnyálmirigyem, illetve annak módosult változata (ne mondd nekem, picim, hogy mondtak már neked ilyen szépet!) megjavítja az embereket. Kihozza belőlük a jót, a részvétet, a figyelmet, sőt, még a szeretet közelébe is eljutnak. Először azt hittem, ez azt jelenti, hogy mindenkinek hasnyálmirigyrákot ízibe, de nem, csak nekem, de nekem igen, ide nekem a hasnyálmirigyrákot is, visszhangzik az örök Zuboly. Elvileg ez azt jelenti, hogy a Hasnyálka-kisasszony-muci mintegy megváltja az emberiséget..." Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló


„Teljes abszurdum” a drogügyi Alaptörvény-módosítás: szigorításnak nem lehet nevezni, de megoszt és provokál

Nehezen érthető, mit akar elérni a kormány a legújabb Alaptörvény-módosítással. Attól, hogy beleírják, hogy a drog rossz, a probléma nem oldódik meg. A kábítószer teljes tiltásának beleírása legfeljebb csak politikai termékként eladható. A szakértő szerint a szigorításra hivatkozva csak annyira lehet ellehetetleníteni egy jövőbeni drogliberalizációt, amennyire a fájdalomcsillapítókat betiltani.




Kisebb csodát tehet a egészségével az időszakos böjt, és most már egyértelmű, hogy a rák megelőzésében is segít

Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, és a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. Ezért is fontos az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az orvosok az időszakos böjt előnyeit hangsúlyozzák.


Miért nőtt a hivatalos adatok szerint 40 százalékkal a szifiliszesek száma Magyarországon?

A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára.