Dőlnek a NER-es csontvázak, így az is nyilvánvaló lesz, hogy a Fidesz nem is darálta be az intézményeket. A rendőrök, hivatalnokok mindig is tudták, mit kell tenniük, csak inkább nem csináltak semmit.
A közszolgálati média függetlensége körüli viták fontosak és szükségesek. A digitális platformok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia azonban már ma alapvetően alakítják a nyilvánosság működését. A közszolgálatiság jövőjének ezért nemcsak a demokratizálás, hanem a megváltozott médiakörnyezethez való alkalmazkodás kérdésére is választ kell adnia.
Egy orosz újságírónő személyes története megmutatja, hogyan omlik össze a gyerekkorunk óta belénk nevelt háborús világkép, amikor a saját országunk válik agresszorrá. Szerkesztett részlet Elena Kostyuchenko I Love Russia című könyvéből.
Az Orbán-kormány bukása óta kérdés Magyarországon, hogyan számoltatható el a politikai elit. Peru világrekorder ebben: utolsó kilenc elnöke közül négy jelenleg is börtönben ül, egy a letartóztatása előtt öngyilkos lett, egy másik pedig éveket töltött házi őrizetben.
Ha valóban társadalmi-politikai megtisztulás a cél, akkor nem lehet úgy tenni, mintha az előző, bukott rezsim tekintélyt és bizalmat vesztett emberei érinthetetlenek lennének.
Magyar Péter sohasem fogja kimondani, hogy a Tisza liberális párt. Van viszont egy pártja mostanra négymilliós táborral. Együtt örül a kozmopolita egyetemista és a mélyen hívő lovasíjász. Na jó, nem feltétlen együtt, de egy időben és ugyanannak. Ezt körberajzolni csak a szabadság színeivel lehet.
Elkezdődött a legfontosabb Tisza-ígéretek teljesítése, az uniós pénzek hazahozatala, a közmédia felforgatása, és a közjogi méltóságokat is lemondásra kényszerítené a kormány. Ez azonban nem minden: jön a könyvhét és Björn Borgot is ünnepeljük. Szubjektív lapajánló.
Nem követelhetjük a kormánytól, hogy pápább legyen a pápánál és európaibb az Európai Uniónál. Azt azonban igen, hogy szakítson az Orbán-kormány stílusával és szellemével.
Az új kormánynak kellene teljes körű vizsgálatot indítani a megígért, de soha fel nem épített Cziffra Központ ügyében, nyilvánosságra hozni minden szerződést és pénzmozgást, kivizsgálni a Gazdaságvédelmi Alapból eltüntetett közpénzek illetve az alapítványi, egyházi tulajdonba átjátszott nagy értékű ingatlanok sorsát – írja a Roma Parlament Jogvédő Mozgalom elnöke, aki feljelentést tett a Tavaszmező utcai épület ügyében.
A magyar közmédia a Fidesz-kormány idején nem csupán amiatt volt problémás, hogy propagandát közvetített, dezinformált és pazarolt, de sem a jogi konstrukciója, sem a működésének jogi és gazdasági keretei nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak, köztük az Európai Unió követelményeinek. A hazai médiatörvény trükkös módon húzta ki a a médiaszolgáltatást a nagyjából független társadalmi felügyelet és monitorozás alól. Alább azt írom le, hogyan kellene valójában megszervezni egy független, felelős, gazdaságos közmédia-szolgáltatást.
A múltat nem lehet végképp eltörölni, de nem is lenne túl hasznos. Magyar Péter szexepilje a felbukkanásakor épp az volt, hogy ő belülről ismerte az Orbán-rendszert. Meglátjuk, kellő teret kapnak-e mellette olyanok, akik a demokratikus és igazságos működést is ismerik belülről.
Balog Zoltán vallomása és a kegyelmi ügy mélyebb összefüggései. Portréinterjú a botrányt kirobbantó Vidéki Prókátorral. A NER világának újabb sokmilliárdos titkai impozáns lenyúlástani áttekintéssel. A rendszer lebontásának jogi nehézségei. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Úgy vagyunk beállítva, hogy a jogtalan bosszú nagyobb elégtételt okoz, mint a négy és fél év másfél évre felfüggesztve. De a társadalomnak nevezett képzelt közösségben a bosszút kiszervezzük, a NER működtetőit, haszonélvezőit a hatályos törvények alapján, a független igazságszolgáltatás teljes szigorával kell elszámoltatni.
A hétvégi tárcasorozatunkban ezúttal ismét Péterfy Gergelyt kértük meg, hogy öt kulcsszót felhasználva dolgozza fel az elmúlt hetet. Neki a korábban 16 éven át mindenhonnan felhangzó, megfontoltan vontatott, alattomosan fenyegető brekegés jutott eszébe.
Most azt kell megtanulnunk, hogy a haza nem a kormány, a haza mi vagyunk. Tudunk úgy beszélni róla, hogy nem minden mondat végén valaki vezetékneve áll? A rend nem ott kezdődik, hogy mindenkit szeretünk, aki „a mi oldalunkon” áll, hanem ott, hogy megtanuljuk megismerni magunkat meg egymást.
Az Orbán-rendszer hű elitje és legfőbb haszonélvezője az a diplomás elit volt, amely most, a rendszer bukása után az akadémiai szférában dolgozna tovább. Szabályozni kellene etikailag ki, milyen feltételekkel dolgozhat szakértőként, tanárként tudományos területen.
A most megbukott kormányzat azon dolgozott, hogy ne lehessen neki nemet mondani. Evolúciós nyomásával szelektálta ki azokat, akik minden fenyegetés ellenére képesek voltak erre. Létrejött a nemet mondók rettenthetetlen faja. És most újabb nagy megméretés előtt állnak: tudnak-e igent mondani. Vélemény.
A kampányüzemmód még tart, de csendes stílusváltással és csendes forradalommal elindult a Tisza-kormány érdemi munkája, zajlik a romeltakarítás és építkezés kezdődött. Ebben most szerepet kapnak szakértők, civilek és érdekvédők is. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Budapest huszonhárom kerülete nemcsak közigazgatási egység, hanem ennyi önálló politikai aktor is – saját működési logikával, saját érdekekkel –, amelyek fölé a főpolgármester csak névleg emelkedik. Ideje változtatni! A Tisza-kormánynak van eszköze arra, hogy Budapest más irányba mozduljon el. Kérdés, akar-e élni vele. Fűzfa Csaba urbanista, környezetgazdász véleménye.
Aki akár csak fél szemmel követi az Orbán Anita nevével fémjelzett új külpolitikai irányvonal kibontakozását, annak aligha kerülhette el a figyelmét a visszatérő tézis: az elsődleges cél a nemzetközi bizalom helyreállítása és Magyarország külső megítélésének javítása. De miként építhetjük okosan és hatékonyan a reputációnkat, mitől sikeres egy „országmárka” – és hol vannak azok a bizonyos banánhéjak, amelyeken könnyen elcsúszhat a folyamat? Simon-Nagy Lilla vendégcikke.
