Amit a pollenallergiáról tudni kell

Az allergia az emberi szervezet megváltozott reakciója, amelynek során a szervezet - az egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben is - ellenanyagot termel. A légutakat betegítő allergiák közé soroljuk a szénanáthát, az allergiás náthát, a kötőhártya-gyulladást és a hörgi asztmát. Mindegyikre igaz, hogy kialakulását belélegzett allergének okozzák. Legismertebbek: a virágpor, a penészgomba, a házi poratka és az állati szőr. A pollenek főként a szénanátha kellemetlen tüneteiért a felelősek, de bőrgyulladást is okozhatnak.

A fák és pollenjeik

Gyakoribb keresztallergiák

diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag fekete üröm: articsóka, ánizs, árnyika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, csilibors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, kömény, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregano, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller, földimogyoró: dió füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarin latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi nyírfa: alma, avokadó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, mandula, meggy, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka

Az allergiás panaszokat okozó növények közül legkorábban a mogyorófélék virágoznak. A mogyoróbokrok porzós barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, komoly hatásuk azonban nincs, mivel a fák elszórtan, kis csoportokban élnek. Gyakori viszont a keresztallergia kialakulása gyertyánnal, égerrel, és nyírrel. Mogyorót minden olyan, a mogyorópollenre érzékeny ember ehet, aki nem tápanyag-allergiás a termésre, és nem fenyegeti keresztallergia.

Bár az éger szélbeporzású és igen nagy mennyiségű pollent termel, ritkán vált ki allergiás reakciókat, és akkor is csak helyi tüneteket okoz. A februártól április közepéig-végéig virágzó fa egyik legrégebbi őshonos fajtánk, ártéri területeken, vízpart mellett és láposoknál található meg. Az égerpollenre érzékenyek az említett időszakban kerüljék a nedves területeket.

A közhiedelemmel ellentétben a nyárfa alig okoz allergiát. A szélbeporzású növény lecsüngő barkái virágzáskor intenzív magszőrt bocsátanak ki, amely belégzéskor torokviszketést, köhögést és fulladást okozhat, szembe jutva vörösödést, könnyezést, idegentest-érzést, az orrba kerülve tüsszögést, orrfolyást eredményezhet. Az esetek közel 80 százalékában azonban az allergiás kötőhártya-gyulladáshoz hasonló tüneteket a fűpollen okozza, mivel a fűfélék virágzása egybeesik a nyárfáéval.

A szintén őshonos szélbeporzású, barkás gyertyánfa április és május tájékán virágzik, pollenkibocsátása alacsony, virágporának súlya nehéz, emiatt helyben okoz allergiás reakciót. A keresztallergia miatt a gyertyánra allergiás betegből a mogyoró, az éger- és nyírfapollen is tüneteket válthat ki.

A fűz tavaszi virágzású, pollenje ragacsos és nehéz, így a szél helyett a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt nem a szabadban, hanem a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát eredményezhetnek. A ritka, szélbeporzású platán általában április-május hónapban virágzik. Pollenje nehéz, emiatt tüneteket a platánfákkal övezett utcákon, nagyobb parkokban és a Margitszigeten okoz. A skandináv országokban őshonos, hazánkba betelepített nyírfa pollenje erősen agresszív, március elejétől május közepéig okozhat panaszokat. A fa virágzása szép látvány, azonban rendkívül sok pollent termel, érdemes elkerülni. Az allergológiai szempontból elhanyagolható tölgy április, május táján virágzik. Kevés pollent termel, viszont a hazai erdők jelentős százalékát teszi ki, emiatt érdemes rá odafigyelni.

Az őshonos juhar márciusban virágzik, erős allergiás hatást okozó pollenjéről a zöldjuhar ismert. A rövid ideig virágzó gyümölcsfák pollenjei általában nem idéznek elő allergiás reakciókat. A fenyőfa virágpora sem tipikus allergén, viszont az importált díszfenyők és citrusfélék gyakran okai allergiás megbetegedésnek. Ritka, de akad panasz az őshonos szilre, ostorfára és kőrisre.

Színes virágok

© sxc.hu

A rovarbeporzással szaporodó, színes virágú nyári-őszi növények pollenjei érintkezés útján válhatnak ki allergiás reakciókat. Tüneteket okozhat a rózsa, a ciklámen, az írisz, a dália és a krizantém. Kontaktus esetén rövid időn belül tüsszögés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, de akár fulladás is jelentkezhet. Ki gondolná, hogy a szobanövényként ismert buzogányvirág illóolaja is képes allergiás tüneteket kiváltani? Az oroszlánszáj, ismertebb nevén tátika, szintén okozhat kellemetlenségeket.

Ártalmas fűfélék

© sxc.hu

A világ legelterjedtebb növénye a fű, az északi országoktól egészen a trópusokig találkozhatunk velük. Csak Magyarországon több mint 240 alfaja él. Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak a fűfélék, szinte mindegyikben megtalálhatóak az allergiás betegségeket előidéző fehérjekomponensek. Bár az egyes fűfajták nem egyformák, többségük 10-30 cm magas, lágyszárú, beporzásukat a szél végzi. Virágzási idejük égövek szerint változnak, hazánkban általában április végétől június közepéig tartanak. Ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, így a szénanátháért, a kötőhártya-gyulladásként jelentkező allergiás tünetekért nem csak a fű felelős. A fűfélék pollenje bőrtüneteket - kiütéseket, csalánkiütés-szerű elváltozásokat is okozhat, ám ez nem összekeverendő a fényérzékenységgel, ami a napfény hatására okoz bőrgyulladást.

Gyomnövények pollenjei

A gyomnövény kifejezés számtalan nemzetségbe és fajba tartozó növényeket takar. Többségük évelő, és évente többször termő. Könnyű pollenjeik meghatározott időnként ezrével tódulnak a levegőbe, allergizáló hatásuk rendkívül erős. A legismertebb, allergiát okozó gyomok a népgyógyászatban közkedvelt csodaszereknek számítanak. A csalánt különböző emésztőszervi megbetegedésekre alkalmazzák, májustól szeptemberig a szélben keringő pollenje esetenként azonban allergiát okozhat. A szintén szélbeporzású lándzsás útifű szintén veszélyes lehet, mivel szinte mindenhol megtalálható, és májustól egészen késő októberig virágozhat. Allergológiai szempontból nem hagyható figyelmen kívül a vadsóska, a libatop és a disznóparéj virágpora sem. Közismert, hogy bizonyos pollenek - például a parlagfű, vagy a gyermekláncfű virágpora - nagy mennyiségben a bőrre kerülve gyulladást is okozhatnak.

Parlagfű

Bár a parlagfüvet sokáig vadkendernek is hívták, nem tartozik a kenderek – mint például az igaz vadkender vagy indiai kender – családjába. Eredetileg Amerikából érkezett, gabonával keveredve, de agresszivitása és szívóssága révén egész Európában elterjedt, egyes skandináv országokat kivéve. A szélbeporzású, jelentéktelen színű, fészkesvirágú gyom az elvadult területek lakója, évente több ezer tonnának megfelelő pollent képes termelni. A néha embermagasságú gaz többnyire augusztus második hetétől október közepéig-végéig 7-8 milliárd virágporszemet enged a levegőbe. Az igen agresszív pollen szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot is előidézhet, emellett súlyos bőrgyulladást, kiütést és néha komoly betegségeket okoz. Mivel a parlagfű az 1900-as évek után telepedett meg hazánkban, örökítőanyagaink, így immunrendszerünk sem rendelkezik megfelelő védekezőképességgel, ezért irtása társadalmi érdek.

Üröm

Európa első számú gyomnövénye – a parlagfűhöz hasonlóan – nagyon sok, erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. Hazánkban főként a fekete üröm nehezíti az allergiások napjait, szinte mindenhol az országban. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb megbetegedést. A többi gyomnövény allergizáló hatása korántsem ilyen erős, mint a két, fent említett gyomnak.