2006. június 19., hétfő, 14:23
Szerző: hvg.hu
Az emberi álmok mindig is a világ rejtélyei közé tartoztak. A legújabb kutatások ugyan gyújtottak valami fényt azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik le bennünk alvás közben, végérvényes magyarázatot azonban eddig még nem tudtak nyújtani.
 © Dripnet |
Minden esetben úgy tűnik, az úgynevezett REM-fázisú alvás a memória számára elengedhetetlen. A REM a rapid eye movements (gyors szemmozgás) kifejezés rövidítése, ami az álmokban gazdag REM-szakaszokat követi. Ezeket az álmokat mind formájuk, mind tartalmuk szerint megkülönböztetjük a nem REM-álmoktól. A pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatok kimutatták az agyról, hogy a hipokampusz, ami fontos szerepet játszik a memóriatárolásban, a REM-alvás szakaszában igen aktív.
Mozdulatsorok ismétlődése alvás közben
 © sxc.hu |
A REM-alvás különösen fontos a vizuális és motorikus képességek elsajátítása során, mint például a teniszezésnél. Ha például valaki új mozdulatsort tanul meg, például az adogatást, akkor az alvás REM-fázisa az azt követő éjszaka megnő. Ha valaki ez alatt a fázis alatt gyakran felébred, az akadályozza a „mentést”, méghozzá sokkal nagyobb mértékben, mint nem REM-szakasznál. A belgiumi Lüttich egyetem egyik kutató neurológusa, Pierre Maquet, a PET-képek segítségével felfedezte, hogy éjszaka az agy idegsejtjei új kapcsolatokat hoznak létre, különösen azokban a régiókban, melyek napközben a tanulás során aktívak voltak. Ez a fehérjemolekulák termelésén alapuló folyamat megerősíti, illetve új, maradandó tartalommal ruházza fel a memóriát. Maquet megállapította, hogy a különböző „álom-szakaszokban” az agynak azon területei a legaktívabbak, melyeket a kísérletben résztvevők már napközben is a különböző tesztfeladatok megoldása során használtak .