Milyen veszélyeket rejtenek a kozmetikumok?

Csak keveseknek nincs gondjuk a bőrükkel. A többség akár ronthatja is a helyzetet, ha nem megfelelő kozmetikumot használ. Vajon egyéni hajlamtól vagy a termékek összetevőitől függ, hogy ártalmas-e egy arckrém, testápoló vagy parfüm? A bőrgyógyászt, a kozmetikust és az allergológust kérdeztük.

„A jó krém nincs túlszínezve, illatosítva és agyonreklámozva” – dióhéjban így foglalja össze kozmetikusom, amikor kezelés közben azt firtatom, mit kenjek magamra, ha meg óhajtom őrizni fiatalságomat. Annyi bizonyos, hogy kozmetikumok nélkül ma már aligha tudnánk meglenni, kiválasztásukban pedig az aktuális trendek befolyásolnak bennünket leginkább. Emellett persze minden életkorban mást és mást várunk el a különféle kencéktől. Míg a serdülőknek a fokozott faggyútermelés miatt megjelenő pattanások keserítik meg életüket, életkorunk előrehaladtával bőrünk állapotának változását - csökken a feszessége, elvékonyodik, megjelennek a ráncok - akarjuk elrejteni.

Nem mindegy, mit kenünk magunkra © Dripnet

Húsz éves kor alatt, hacsak nincs valami probléma  – pattanások, mitesszerek, gyulladások –- nem ajánlott a napi krémezés, legfeljebb néha egy kis hidratálás és pakolás. A napi alapos tisztítás viszont ekkor is elengedhetetlen - hangsúlyozza a kozmetikus. Huszonöt év fölött viszont nem árt beszerezni egy jó hidratáló és egy jó regeneráló krémet, míg harminc fölött már szükséges az öregedést gátló készítmény. Nem árt azonban odafigyelni, milyen termékekkel akarjuk kezelni bőrünket, hiszen vannak olyan szerek, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. A bőrgógyász elsősorban a reklámokat tartja felelősnek azért, hogy a fogyasztó bármit megvásárol, anélkül, hogy először megnézné, milyen anyagokat tartalmaz egy termék.

"Egy kozmetikum valamennyi alkotórésze, az alapanyagoknak, az adalékanyagoknak, az illatanyagoknak, emulgeátoroknak, illetve a konzerválószereknek lehetnek mellékhatásai, természetesen csak az arra érzékenyekneknél váltanak ki allergiát" - mondta a hvg.hu-nak Nagy Lídia, bőrgyógyász-allergológus, kozmetikai szakértő. "Azt ajánlom, aki hajlamos az allergiára, vagy tudja, hogy mi vált ki nála tüneteket, az ne sajnálja az időt arra, hogy vásárlás előtt tüzetesen megvizsgálja a terméket. Egyenesen óvakodni kell az olyan termékektől, amelyeken nem tüntették fel az összetevőket; ha valaki biztosra akar menni, annak a gyógykozmetikumokat ajánlom" –- fűzi hozzá Nagy Lídia.

A kozmetikai ipar nagy mennyiségű illatanyagot használ fel, egy parfüm például nem ritkán több száz illatkomponest tartalmaz - tudjuk meg egy név nélkül nyilatkozó szakembertől, aki hozzáteszi, az illatanyagok után a magas víztartalmú krémekben fellelhető, a baktériumok és gombák elszaporodását gátló konzerválószerek okozhatnak allergiát. A legelterjedtebb, s így leggyakrabban allergizáló konzerválószerek a parabenek (etil-, butil-, metil-, és propilparaben). Az alapanyagok közül a lanolin okoz leggyakrabban allergiát, de nagyságrendileg kevesebbet, mint az illatanyagok és konzerválószerek. A szépségiparban használatos kencék alapanyagai között megtaláljuk még a trietanilamint, az eucerint, a cetilsztearil alkoholt, és a vazelint is. Az emulgeátorok igen ritkán okoznak túlérzékenységet, kivéve a cocomidopropilbetaint, ami samponokban, hajbalzsamokban található meg.
 
Ha most az olvasó erős késztetést érez arra, hogy kirohanjon a fürdőszobába, s megszabaduljon krémeitől, arra kérjük, egyelőre ne tegye. A bőrgyógyásztól azt is megtudjuk, miért ne. „Engedélyhez kötött termékekről van szó, ezeket, mielőtt a boltok polcaira kerülnek, kivizsgálják. A nagyobb gyártóknak saját kutatólaboratóriumuk van, ahol mindent megtesznek azért, hogy erős allergizáló anyagok ne kerüljenek a termékeikben. Nyilvánvaló, hogy a gyártó érdeke az, hogy minél jobb és kifogástalanabb termékeket készítsen" - szögezi le Nagy Lídia.

Itt hatványozottan igaz: az olcsó nem biztos, hogy mindig jó - ad fogódzókat a választáshoz az allergológus - , hiszen amit ezeknél a termékeknél meg kell fizetni, az nem maga a termék, hanem a mögötte álló kutatás, a gyártási biztonság, az arra áldozott idő és pénz.  No meg drágán felépített és vonzó brand.

Egyetlen krémtől se várjunk csodát, bőrünk genetikailag meghatározott, s ezt kenőcsökkel sem igazán tudjuk hosszútávon befolyásolni. Az egészséges, szép bőrért főleg az életvitelünkkel tehetünk sokat, naponta igyunk legalább 2-3 liter folyadékot, rendszeresen fogyasszunk zöldséget és gyümölcsöt. Ha valaki tizenöt éves korától kezdve szinte naponta jár szoláriumba, az ne csodálkozzon, ha majd huszonévesen ráncosabb lesz a bőre, mint egy negyvenévesnek.