Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#14)
Magyarországon jóval több a biotermelő, mint a vásárló, így a biokertekben megtermelt javak túlnyomó része az unió piacaira kerül. A csodás ízekhez felsrófolt árak párosulnak, s a közeljövőben ez aligha változik. A hvg.hu biokörképe.
Kint jártunk a biopiacon. Tekintse meg galériánkat!  © Stiller Ákos |
Az egyedülálló ízekért azonban igencsak a zsebünkbe kell nyúlnunk, egy kilogramm sajtért 4500-5000 forintot is elkérnek, a kecsketej literéért 460 forintot, a tejfölért pedig 420 forintot fizethetünk. S nincs ez másképp a többi árusnál sem. A bioburgonya kilóját 500 forintért mérik, a csöppet sem szép, de annál finomabb almáért 300 forintot perkálunk. Az ínyencségnek számító selyemfűmézért, virágmézért 1300 forintot kér a termelő, majd megnyugtat, hogy a méhek csak vegyszermentes területről gyűjtötték a virágport. Mi mást tehetek, hiszek neki.
Továbbállva meggyőződhetünk arról, hogy nemcsak a sarki péktől szerezhetjük be a finomságokat. Van itt minden, élesztőmentes tönkölykenyér, kifli, pogácsa, bio alapanyagokból készült sütemények, kókuszgolyón át a különféle rétesekig. Kakaós helyett pedig ehetünk karabos csigát. A karab nem más mint a megőrölt szentjánoskenyér, ez helyettesíti a kakaóport. De találunk bioszalonnát, karajt, biobort, sőt biosört is. Persze ezekért is legalább kétszer annyit fizethetünk, mint a hagyományos piacon.
| Mi is az a bio? |
| Az Európai Unió 1992-től törvényben szabályozza, mi minősülhet bioélelmiszernek. Ezt a jogszabályt Magyarország 2000-ben vette át, attól kezdve csak akkor hozható forgalomba a biológiai, organikus, ökológiai jelzőkkel, valamint ezek rövidítésével ellátott termék, ha az valóban megfelel a törvényi követelményeknek. A jogszabályok például tételesen felsorolják a biotermelésnél engedélyezett adalékanyagokat. Tilos a génmanipuláció, a műtrágya, a szintetikus, toxikus anyagok használata. A törvény azt is megszabja, hogy az ökológiai állattartásnál mekkora terület juthat egy állatra, és mit kaphatnak enni. A szabályozás az élelmiszerek előállítására vonatkozik, nem pedig a termékben kimutatható szermaradványokra, éppen ezért utólag nem lehet bióvá minősíteni egy terméket. Az ökológiai gazdaságokat egy külön erre a célra létrehozott állami szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrzi. |
Magyarországon százhúszezer hektáron, a megművelt mezőgazdasági területeknek mindössze két százalékán folyik biogazdálkodás. Csak összehasonlításképpen, ez az arány a régi uniós tagállamokban öt százalék, de Ausztriában például 13 százalék. Ám ez is valami, hiszen öt évvel ezelőtt csupán 60-70 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, s a megtermelt biotermékek csupán öt százaléka került a hazai piacokra, míg jelenleg ez 15-20 százalékra emelkedett, s mamár a gazdálkodók száma is elérte a kétezerötszázat – tudtuk meg Czeller Gábortól, aki maga is biogazdálkodó.
„A vásárló kétféleképpen győződhet meg arról, hogy valóban bioterméket visz-e haza. A csomagolt élelmiszereknél a címkén kell feltüntetnie a gyártónak, hogy ellenőrzött termékről van szó. Ha ez nem lehetséges, például zöldségeknél és gyümölcsöknél, a termelőtől elkérhetjük a Biokontroll által kiállított tanúsítványt, amelyen például az is fel van sorolva, hogy a gazdálkodó milyen termékek árusítására jogosult” – tanácsolja Roszík Péter. Ha a vásárló nem a termelőtől veszi a terméket, a kereskedőnek kérésére meg kell mutatnia a termelő tanúsítványának a másolatát. "Mi sajnos csak azokat ellenőrizhetjük, és csak azokkal szemben léphetünk fel hatóságként, akik szerződést kötöttek velünk" – fűzte hozzá a Biokontroll elnöke.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#14)
Marosvásárhelyi
ombesz
biomassza
Tényleg bolond ez a világ: 'új felfedezés'-ként, emelt áron, 'extra'-ként kaphatjuk most meg azokat a dolgokat, melyekett elődeink évszázadokon keresztül már ugyanígy termeltek. Az agyrém lett a természetes, a természetes termelés pedig különlegesség! Ezt kapjuk ki...<br>