Új védőoltás méhnyakrák ellen és a HPV-szűrés

Jó ideje kimutatták már, hogy a humán papillómavírus (HPV) okozza a méhnyakrákesetek 99,7 százalékát és felelős lehet egyéb rosszindulatú daganatok kialakulásáért is. Ennek ellenére még mindig nagy a tájékozatlanság a potenciális fertőzöttek körében. Igen kevesen vettek részt idáig HPV-szűrésen, sőt, vannak, akik nem is hallottak e fertőzés veszélyeiről. Vajon mi lehet a tájékozatlanság oka?

© Horváth Szabolcs

Hiába létezik  számtalan tájékoztató fórum, jó néhány - szűréseket végző és védőoltás beadására jogosult –  HPV-centrum, sokan még mindig nem hallottak a vírusról, de még akik hallottak is róla, azok közül is csak kevesen tartják hasznosnak a fertőzést kiszűrő HPV-tesztet. Az állami támogatás hiánya ebben éppúgy szerepet játszik, mint az orvostársadalom megosztottsága. A szűrés 4 ezer, az oltás 90 ezer forintba kerül, az utóbbit ráadásul korhatárhoz is kötik. Egyedül az V. kerületben élő, 18 évesnél fiatalabb lányok helyett fizet az önkormányzat, Rogán Antal polgármester döntése alapján. A belvárosi önkormányzat harmincmillió forintot  különített el erre a célra. Áprilisban húsz fiatal lány védőoltását fedezték ebből az alapból. 

Egyelőre ritkán fordul elő, hogy a páciens külön kéri a szűrés elvégzését. Aki mégis rászánja magát, annak nincs könnyű dolga. Egy huszonéves lányismerősöm szülői nyomásra ment el a HPV-szűrésre, hogy kiderüljön, megkaphatja-e a rettegett méhnyakrák elleni védőoltást. Egyhetes várakozás után kiderült, a lelete pozitív. Mielőtt kétségbeeshetett volna, magánorvosa megnyugtatta, ezzel a vírussal minden második nő fertőződött. Igaz, fertőzött betegnek már nincs sok értelme beadni a védőoltást, de egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés rákot is okoz – vigasztalta az orvos. Az egyetlen dolog, amit tehet - tanácsolta  - hogy gyakrabban jár rákszűrésre (citológiai vizsgálatra), ahol kiszűrhetnek minden rosszindulatú daganatra utaló jelet.

A HPV okozta daganatok

Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás körülbelül tízszer gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban: a női lakosság 25 százaléka fertőzött, évente 1100 nő kap méhnyakrákfertőzést  és közülük  évente 500-an halnak meg. Az érték már 15 éve nem csökken, pedig az idejében felismert méhnyakrák köztudottan gyógyítható. A kialakulásért szinte 100 százalékban felelős humán papillóma vírus kiszűrésével, illetve védőoltással pedig akár meg is előzhető. A HPV egyébként az összes emberi daganat 6,1 százalékáért felelős. A szájüregi rákok 40, a garatrákok 35, a gége-, és nyelőcsőrákok 25-30 százalékának hátterében jelen van a HPV-fertőzés, igaz, hogy e területek daganatainak nagyobbik részét a dohányzás illetve az alkohol okozza. A kutatások szerint a hímvesszőrákok és az emlődaganatok egy részében is szerepet játszik a vírus.

Ismerősöm fejében számtalan kérdés kavargott, miután kilépett a rendelőből:   miért éppen citológiai vizsgálatra kell sűrűbben járni, hisz annak az eredménye most is negatív volt? Nem kellene-e megismételni valamikor a HPV-tesztet?  "Nem kevés utánanézés és olvasgatás után sem kaptam választ minden kérdésemre, viszont korántsem volt olyan megnyugtató a kép, mint amilyennek a doktor úr lefestette" – idézte fel emlékeit ismerősöm.

A HPV 16, amit a leletében  is kimutattak, a tudományos kutatások szerint az egyik leggyakrabban előforduló típus  a méhnyakrákos nőkben. A daganatos betegség kialakulása előtt, az úgynevezett rákmegelőző állapotban bőrelváltozások, vagyis genitális szemölcsök keletkezhetnek a szemérem körüli nyálkahártyán. Ezeket később csak műtéti beavatkozással lehet eltávolítani, de nincs garancia arra, hogy ne újuljanak ki.

"Néhány sokkoló illusztráció és ijesztő statisztika miatt pánikhangulat tört ki a családban" – folytatta ismerősöm. Összeült a család, és megegyeztünk, hogy egy másik orvost is meghallgatunk. Időközben kiderült, édesanyámnak is pozitív lett a lelete, de nála nem tudták megmondani, pontosan melyik típussal fertőződött.

Mint a hvg.hu a SOTE Patológia Intézetétől megtudta, előfordulhat, hogy a HPV-teszt eredménye pozitív, de mivel nem végeznek teljeskörű azonosítást (genotipizálást), nem tudják megállapítani, pontosan melyik típussal fertőződött a beteg. Ami annyit jelent, hogy a mintában valamilyen HPV jelen van, de valószínűsíthetően a rosszindulatú daganat kialakulása szempontjából az inkább alacsony kockázatot jelentő variánsok. Ilyen esetben tanácsos a mintát olyan laborba elküldeni, ahol a vírustípusok szélesebb spektrumára végeznek típusspecifikus tesztet.

Ismerősöm édesanyja ugyanazt a választ kapta, mint amit korábban lányának javasoltak: egy év helyett járjon félévente citológiai szűrésre. Ezután onkológushoz fordultak, aki a korábbi leletek alapos szemrevételezése után  a vizsgálat megismétlését kérte. Dr. László Mária a hvg.hu-nak elmondta, a második laborvizsgálat eredményei  megerősítették, a lány a HPV 16-os törzsével fertőződött, édesanyjának viszont negatív lett a lelete.