Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A stresszhelyzetekre adott válaszaink igencsak különbözőek, s nem csak negatív reakciókról beszélhetünk, hiszen a kismértékű stressz fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Ám amint erősödik a nyomás, a feszültség egyre inkább akadályoz minket abban, hogy megoldjuk a helyzetet - ilyenkor érezzük azt, hogy kikészültünk, emésztjük magunkat. Szakemberek szerint azonban minden esetben van segítség. Hogyan előzhetjük meg, illetve hogyan orvosolhatjuk a bajt?
|
|
Noha a szervezet és a külvilág kölcsönhatásaként fellépő, újszerű választ igénylő helyzetet nevezzük stressznek, amiből van jó és rossz is, a köznyelvben a fogalma teljesen negatív színezetű. A stresszhelyzetre adott válaszaink különbözőek, hiszen eltérő mértékű feszültséggel és szorongással birkózunk meg a problémákkal: van, aki jól tud gazdálkodni az energiáival, mások leblokkolnak. Ugyanabban a helyzetben az egyik ember reménytelenséget, folyamatos feszültséget, a másik pozitív izgalmat, kihívást él át. A kismértékű stressz fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Ez az úgynevezett eustressz, amely az állatvilágban az életben maradás egyik feltétele: segít felismerni a veszélyt, mozgósítja a szervezet védekező rendszerét, és eldönti a „küzdj vagy menekülj” kérdését. Ez a fajta stressz az embereknél gyakran a „kifulladás” vagy a „parázás” érzésével jár.
A probléma gyökerét orvosoljuk © sxc.hu |
A zajártalom is kifejezetten káros hatással lehet az egészségünkre: a folyamatos lárma növeli a stresszt, ezzel akadályozza a szervezet regenerálódását. A lárma túlterheli az idegrendszert, nyugtalanságot, türelmetlenséget eredményez, ami szorongásba, illetve depresszióba torkolhat. Gyakori, hogy az audiogén stressznek kitett személy agresszívvá válik.
"A stressznek nincs univerzális ellenszere, annál sokkal komplexebb, hogy el lehessen intézni néhány szem gyógyszerrel a különféle pszichés hatásait" - szögezi le a pszichológus, hozzátéve, hogy azért vannak olyan készítmények, amelyek a stressz valamely összetevőire reagálnak, ilyenek például a szorongáscsökkentők. A vérnyomáscsökkentők, illetve az alternatív lehetőségek, mint például az aromaterápia, vagy a relaxáció is csak tüneteket kezelnek. Átmenetileg gyógymód az alkohol és a drog is, ám hosszútávú hatásai rendkívül károsak. Álságos módon nem szeretünk önmagunkkal küzdeni, nem is igazán akarjuk megoldani az élethelyzeteinket, nehogy szembe kellejen néznünk magunkkal. Sokkal egyszerűbb pirulákat bevenni, vagy legurítani néhány pohárkával.
"Általában az történik, az ember elmegy a háziorvosához és elkezd panaszkodni, hogy ingadozik a vérnyomása, szorító érzés gyötri, vagy fáj a gyomra - osztja meg tapasztalatait Szegény. Majd folytatja: rögtön el is küldik a megfelelő szakrendelőkbe, ahonnan hónapok múlva úgy jön vissza a vizsgálati anyag, hogy valójában nem tudják, mi baja a páciensnek. A háziorvos ezekután széttárja a karját s azt tanácsolja menjen pszichológushoz. Pedig fordítva kellene történnie. Ésszerűbb, hogy előbb kizárjuk a pszichés okokat s csak utána, esetleg párhuzamosan lehet keresni a szervi bajokat. Ha tüneteink vannak, akkor nem feltétlenül kell megszokásból orvoshoz menni. A tünetek megszüntetésével nem feltétlenül szűnnek meg az okok, de jó esélyünk van arra, hogy tünetváltással más betegséget is összeszedjünk. Ha például beállítják a magas vérnyomásunkat az jó dolog, de ha a stressz az oka, akkor a szervezetünk, az agyunk olyan ügyes, hogy nemsokára kezeltethetjük a gyomorfekélyünket is. A krónikus stresszel tehát célszerű pszichológust, pszichiátert keresni előbb és valóban az okok megoldására érdemes törekedni, mégha ez esetenként fájdalmasabb is lehet mint a gyomorfekély."
Kinyomtatom
Elküldöm
