Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Annak ellenére, hogy a depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség, okairól igencsak keveset tudunk. Népbetegség. Ezzel együtt nem gyógyíthatlan, szakember segítségével megszabadulhatunk tőle, sőt megfelelő magatartással meg is előzhető a szenvedés.
|
|
Hosszú ideig fennálló reményvesztettség, állandó fáradtság, a legegyszerűbb feladatok elvégzésére való képtelenség, nagyfokú szorongás, túlzott aggódás, alvás- és étvágyzavar – mindezek a depresszió legjellemzőbb tünetei. „Aki még nem tapasztalta ezt az érzést, annak hiába is magyarázom, nem tudja elképzelni, mit érzek, ha elhatalmasodik rajtam a betegség. Semminek sem tudok örülni, nincsenek érzelmeim, s arra is képtelen vagyok, hogy lemenjek a sarki boltig” – meséli a depressziós tünetekkel küzdő harmincéves Katalin.
Depressziós tünetek. Semmi ok az örömre © Fazekas István |
A depresszió kezelése a pszichiátria viszonylag új területe, a szakorvosoknak közel fél évszázada van lehetőségük e pszichés betegség gyógyszeres kezelésére. "Az egyik leggyakoribb mentális betegség, a lakosság 2-3 százaléka szenved a tüneteitől, ha azt is megnézzük, hány ember élhetett már át életében depressziós időszakot, akkor az arány 10-15 százalékra tehető. Csak összehasonlításképpen, a cukorbetegek száma 2 százalékra tehető" - mondta a hvg.hu–nak Németh Attila pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
"Kezeltünk olyan beteget, aki szenvedett epegörcs és veseköve miatt, szült három gyermeket, de azt vallotta, hogy egyik fájdalom sem okozott számára akkora szenvedést, mint a depresszió" - meséli Németh. A betegek csupán kétharmada fordul orvoshoz, s azoknak is csak a fele kapja meg a szükséges kezelést. A depressziót nem véletlenül nevezik rejtett betegségnek, sok esetben nem könnyű felismerni a baj okát. A testi panaszokat az orvosok könnyen félrediagnosztizálhatják, a kezelése ilyenkor nem hoz eredményt, hiszen a valódi okra nem ad gyógyírt az orvos. A legtöbb ember úgy megy el a háziorvosához, hogy az adjon valamit az alvásproblémájára, az orvos pedig felírja az altatót; ugyanez történik, ha étvágytalanságra panaszkodik a páciens, kap valami étvágyjavítót.
"Gyakori szimptóma az általános önbizalomhiány, a konfliktusok rossz kezelése, a komoly önbecsapások sorozata" - mesél a paraxisában leggyakrabban előforduló tüntekről Csernus Imre pszichiáter, aki szerint minden hetedik magyarnak volt vagy van depressziós periódusa. Csernus szerint a depressziós tünetek mögött egyértelműen a helytelenül kezelt stresz húzódik meg. "A stresszt, ahogy én látom, nagyon sokszor mi magunk generáljuk, s nem más, mint egy tünet. A tünet mögött, bizonyos szemszögből nézve az áll, hogy az emberek valójában nem nőttek fel. Magyarországon nemcsak alacsony a mentálhigiénés kultúra, hanem az érzelmi intelligencia is hiánycikk. Önismeretben, a konfliktusok kezelésében, feszültségeink levezetésében gyakorlatlanok vagyunk, eszköztárunk szegényes" - fogalmaz Csernus.
S hogy mit ért érzelmi intelligencián a pszichiáter? "Adott helyzetben az emberek az érzéseiket nem merik kimondani, nem mernek beszélni róla, elmondani másoknak. Tehát azt lehet mondani, hogy elégé intenzív és kollektív zárkózottság jellemző társadalmunkra. A zárkózott személyiségszerkezetű ember pedig a rohanó világban nagyon nehezen tud megfelelően akklimatizálódni, illetve megfelelő reakciókat létrehozni. Ennek következtében csökken a sikerélmények száma, növekszik a kudarc, és emberünk egyre rosszabbul érzi magát, a stressz fokozódik, és bekerül az ördögi körbe."
Kinyomtatom
Elküldöm
