Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Világszerte több millió ember, az európai lakosság 6-7 százaléka szenved az időskori szellemi leépülést leggyakrabban okozó Alzheimer-kórban. A betegség nagyfokú idegsejtpusztulással jár, s a folyamatot ma még csak lassítani lehet. Reményt jelent a genetikai háttér felderítése, amely új alapokra helyezheti a gyógyítást.
Komoly következményei vannak az élettartam növekedésének © sxc.hu |
A betegségnek két fajtája ismertes: a ritkább, korai kezdetű Alzheimer-kór 30-60 éves kor között alakul ki, s olyan erős családi halmozódást mutat, hogy genetikai eredete nem kétséges. A sokkal gyakoribb típus azonban az időskori demencia, amelynek oka eddig ismeretlen. Az egészségügyi világszervezet (WHO) szerint a világon 37 millió embert érint a kór. Magyarországon 160 ezer ilyen beteget tartanak számon - ennek többszöröse lehet a nem nyilvántartottak száma -, a halálokok között pedig a betegség jelenleg a negyedik helyen áll. A szellemi hanyatlással járó kór egyelőre nem gyógyítható, s az még elszomorítóbb, hogy egyes statisztikák szerint a következő huszonöt év alatt megduplázódhat az Alzheimer-kórban szenvedő idősek száma, ami főként az átlagéletkor emelkedésével magyarázható.
"Az európai lakosság 6-7 százaléka szenved Alzheimer-kórban, Magyarországon legalább kétszáz embert érint, elsősorban a 65 évnél öregebbeket, esetükben a kor előrehaladtával ötévenként megkétszereződik a demencia előfordulása" - mondta a hvg.hu-nak Tariska Péter az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Memória Klinika osztályvezetője. Tariska Péter szerint mindaddig, amíg nem derül ki, hogy mi okozza a betegséget, aligha találnak olyan gyógymódot, ami teljes felépülést eredményezhet. A kockázati tényezők közül a legfontosabb az életkor. Lassú lefolyású betegség, hosszú évek alatt egyenletesen romlik a beteg állapota. Első jelként jelentkezhet az emlékezet jelentős romlása: ez nem azt jelenti, hogy valakinek nem jut eszébe egy név, de az már aggasztó, ha a páciens például korábban remekül főzött, majd már arra sem emlékszik, milyen sorrendben kell összeállítani egy egyszerű ételt. De az is intő jel, ha a beteg a saját lakásában sem tud kiigazodni, illetve ha súlyos beszédzavarral küzd.
| Lévai: több pénzt! |
| A betegséget jelenleg nem kezelik népegészségügyi prioritásként - fakadt ki Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő a szeptember 21-én tartandó Alzheimer Világnap apropóján. A politikus szerint többek között ezért alakult meg az Európai Alzheimer Szövetség, amelynek 27 európai uniós képviselő a tagja. Céljuk, hogy a döntéshozók ismerjék el a betegséget elsőszámú közegészségügyi problémaként, és a megelőzésre és a kezelésre szánjanak több pénzt. |
"Ígéretes vizsgálatokból nincs hiány, ám hosszú folyamat, amíg egy kísérletből gyógyszer lesz. Nem tudok olyan kutatásról, ami azzal kecsegtetne, hogy egy-két éven belül új gyógyszert fejlesztenének ki" - szögezte le az osztályvezető, aki szerint a jelenleg Magyarországon is elérhető gyógyszeres terápiák csak tüneti kezelésre alkalmasak. "De minden elképzelhető, az is, hogy egyszer gyógyítható lesz ez a betegség" - tette hozzá.
Kinyomtatom
Elküldöm
