Annak ellenére, hogy a pánikbetegség egyre gyakoribb, a páciensek nagy részénél nem ismerik fel rögtön a problémát. Pedig a félrekezelt pániknak súlyos következményei lehetnek. Pszichiátert és pszichológust kérdeztünk arról, hogyan lehet megelőzni, gyógyítani a nagy szenvedésekkel járó rohamokat.
„Pánikbeteg vagyok, már voltam pszcihiáternél, aki felírt különféle tablettákat. De depressziós lettem a szerektől, ettől függetlenül szednem kell őket. Nem szeretnék ezeken élni. Azelőtt minden más volt, élveztem az életet, most éppen az ellenkezője történik velem, többnyire kimozdulni sem merek, nem akarok embereket látni” – mesél a 28 éves Krisztina, aki szinte bármit megadna azért, hogy újra a „régi” legyen.
Váratlan és kegyetlen rohamok. Megelőzhető és gyógyítható © Stiller Ákos |
Pánikról akkor beszélhetünk, ha váratlanul, tíz percen belül alakul ki a roham, s ha a betegséget jellemző tünetekből – légszomj, reszketés, remegés, szédülés, hányinger, zsibbadás, verejtékezés, szapora szívverés, mellkasi nyomás, halálfélelem, deperszonalizáció – legalább négy előjön. Komoly a baj, ha egy hónapon belül négy rohama van a páciensnek, vagy ha egyet élt át, de egy hónapig is fél a következőtől. A betegségnek több formája ismert. A fejfájással, szédüléssel, émelygéssel, zsibbadással, remegés-reszketéssel járó rohamok neurológiai pánikról árulkodnak. A kardiális pániknál a beteg újra és újra azt hiszi, hogy infarktusa van. A hasi pániknál – erről Gábor S. Pál írt elsőként a világon – bizonytalan hasi feszülésről, hányingerről, emésztési zavarokról, székrekedés és hasmenés váltakozásáról számol be páciens. A rohamok szinte minden esetben testi tünetekkel járnak, a leggyakoribb a labilis magas vérnyomás. Legrosszabb esetben vérnyomáscsökkentőkkel kezelik a beteget, amitől, amellett, hogy fennáll az agyvérzés veszélye, a rohamok továbbra is jelentkeznek, s egyre súlyosabb lesz a páciens állapota. A több évig szenvedők fele a betegség mindhárom fajtáját átéli, rengeteg szenvedéssel, kivizsgálásokkal, megjárva a pokol bugyrait. Külön gondot jelent a betegek számára, hogy az orvosok sokszor szimulánsnak tekintik őket a negatív leletek miatt, méltatlanul bánnak velük.
„A férfiak két, a nők hét százaléka pánikbeteg, a háziorvosnál megjelent tíz beteg közül négynek depressziója van testi tünetekkel, kettő pedig pánikrohamoktól szenved; a pánikbetegség és a depresszió pedig ikertestvérek” – tudjuk meg Gábor S. Pál pszichiátertől, a pánikbetegség egyik legismertebb szakértőjétől a nem túl kedvező hazai adatokat. Ötven százaléka a betegeknek depressziós lesz, 30 százalékuk már korábban küzdött betegséggel, míg a későbbiekben 80-90 százalékuk lesz depressziós. A nyugat európai országokban 2-3 százalékkal kedvezőbb képet festenek a statisztikai számok, ám mindenhol a nők vezetik a listát. Könnyen megmagyarázható – így Gábor S. Pál –, miért a gyengébb nemnél gyakoribb a betegség: sebezhetőbbek, több a bizonytalanság az életükben; szülés után például nem ritka, hogy mély depresszióba esnek, s onnan már csak egy lépés a pánikroham. A munakerőpiacon sem egyszerű a helyzetük: egy nőnek általában többszörösen kell teljesítenie ahhoz, hogy ugyanúgy elismerjék, mint férfi kollégáját.
A pánikbetegség kialakulásában nagy szerepe van az örökletességnek, a bennünket ért traumáknak és az első három életévnek. Általában a húszas életévekben alakul ki, de nyolctól egészen nyolcvan éves korig gyakorlatilag bárkinél előfordulhat; gyerekeknél például gyakori az iskolafóbia, ami a pánik előszobája. Száz emberből harminchét a húszas éveiben már átél pánikrohamokat, tíznél pedig pánikbetegség fejlődik ki. Pánikot a vizsgákkal járó stressz is okozhat: igaz, ez még nem betegség, és könnyen megelőzhető, ha lépést tartunk a feladatokkal, s nem feszegetjük a határokat. A pánikot ugyanis a kevés alvás is kiválthatja, de ugyanúgy okozhatnak rohamokat a különféle kábítószerek, a kokain és a marihuána fogyasztása. A betegség kialakulása ellen sokat tehetünk, ha minden szempontból egészséges életmódot folytatunk, amiből nem hiányozhat a rendszeres sport.
„Egy bizonyos antidepresszánssal a pánikbetegség valamennyi tünete kezelhető labilis magas vérnyomás esetén” – állítja Gábor S. doktor, hozzátéve, volt olyan betege, aki néhány nap alatt meggyógyult, míg másoknál hónapok, sőt évek kellenek a teljes felépüléshez; ritkább esetben spontán gyógyulás is előfordul. A pszichiáter szerint a betegség agyi anyagcserezavarral, elsősorban a szerotonin nevű, a hangulati, érzelmi életet meghatározó agyi üzenetközvetítő anyag hiányával függ össze.
Ez az a pont, amivel a pszichológusok nem értenek egyet: utóbbi az antidepresszánsok mellőzésével, pszichoterápiával, viselkedésterápiával, szorongáscsökkentőkkel gyógyítja a betegséget.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#35)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#35)











Ajánlom mindenki figyelmébe ezt az oldalt:
http://panikbeteg.atw.hu