Vastagbélrák: hogyan kerülhető el a biztos halál?

Magyarországon évente kilencezer új betegnél diagnosztizálnak vastag- illetve végbélrákot, amivel a kór a második leggyakoribb rosszindulatú betegség lett itthon. A jó hír csupán az, hogy a baj korai felismerésével szinte valamennyi esetben garantált a gyógyulás. Így szinte érthetetlen a riasztó halálozási adat: csaknem minden második páciens belehal a betegségbe. Hogyan ismerhető fel időben, s hogyan orvosolható a halálos kór? Február 4. a rák világnapja.

"Vastagbélpolipot (jó- vagy rosszindulatú szövetszaporulatot) mutatott ki az endoszkópos vizsgálat, pár nap múlva visszahívtak és eltávolították, majd elküldték szövettani vizsgálatra, az eredmény negatív lett" – meséli megkönnyebülten az 51 éves Sándor. Majd folytatja: "az orvos azt mondta, ha néhány évvel később megyek el erre a vizsgálatra, lehet, hogy már késő". A bélpolip ugyanis rákmegelőző állapot: ha éveken át bennmarad a bélben, rosszindulatú daganattá válik, ami gyorsan képez áttéteket leggyakrabban a májban és a tüdőben.

Orvosi beavatkozás. Nem kell eddig várni © Túry Gergely

"Míg a tüdőrákban szenvedők többsége igenis felelős a betegségéért – a betegek 95 százaléka erős dohányos –, addig a vastagbélrákban szenvedő páciens alig, vagy egyáltalán nem okolható a kialakult daganatokért, azért viszont igen, ha nem szűrik ki időben" – mondta el a hvg.hu-nak Kolbenheyer Erik, belgyógyász-gasztroenterológus. Kolbenheyer doktor szerint a betegségek öt százaléka familiáris eredetű, azaz genetikailag kimutatható. A maradék kilencvenöt százaléknál viszont családi halmozódás figyelhető meg: abban a családban, ahol a betegség már előfordult a nagyszülőknél, szülőknél, testvéreknél, jóval nagyobb az esély, hogy újra kialakuljon valamely családtagnál. Ám vannak olyan szakemberek, akik az étrenddel is kapcsolatba hozzák a betegséget, főleg a rosthiányos, illetve a zsírdús táplálkozást téve felelőssé a rákos elváltozásokért. Sőt, kockázatnövelő tényezőként emlegetik a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást és az elhízást is. A belgyógyász-gasztroenterológus szerint ezek csak hajlamosító tényezők, amelyekre azonban nem árt odafigyelni. 

Nem egyik napról a másikra alakul ki ez a betegség sem, a vészjelző tüneteket felismerve sokat tehetünk a baj megelőzésére, ha azonnal orvoshoz fordulunk. Negyven év fölött minden emésztőszervi panasz, visszatérő hasi fájdalmak, a székelési ritmus tartós megváltozása, a véres széklet gyanús jel lehet. De ugyanígy nem szabad napirendre térni a minden ok nélkül bekövetkező hirtelen fogyás vagy elhúzódó lázas állapot felett.

A rizikócsoportba tartozók szűrését mindenképpen meg kellene oldani, jelenleg ugyanis a páciensek lelkiismeretére van bízva, hogy részt vesznek-e vagy sem a vizsgálatokon, amely kimutathatja, van-e bármi ok az aggodalomra – mondja Kolbenheyer. Habár szervezett szűrés nincs, a vizsgálatok bárki számára elérhetők, a háziorvostól lehet beutalót kérni, igaz, ebben az esetben számolni kell a várakozással. Magánpraxisokban is végeznek szűréseket, de ott a pár száz forintos vizitdíj helyett 50-150 ezerbe is kerülhet egy vastagbéltükrözés.

„Praktizálásom során igen gyakran találkozom olyan pácienssel, aki tisztában van azzal, hogy a nagyapja, apja is ugyanebben a betegségben halt meg, s mégsem tudatosodik benne, hogy már rég át kellett volna esnie a szűréseken. A hivatalos ajánlások szerint negyven év fölött ajánlott a szűrés, ugyanis negyven éves kor alatt nagyon ritka a vastag- és végbélrák, de ötven fölött ugrásszerűen nő az előfordulása.