Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A tüdő teljesítményének gyors leromlásával járó krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) néhány év múlva a negyedik, 2020-ra pedig a harmadik leggyakoribb halálok lesz a világon. Mivel az érintettek zöme semmit nem tud a betegségről, túl későn fordul orvoshoz. A kór egyelőre gyógyíthatatlan, csupán enyhíthető. Melyek a betegség korai tünetei, illetve hogyan kezelhetők?
Tartós köhögés, köpetürítés és fulladás, nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése - ezek azok a tünetek, amelyekkel leggyakrabban orvoshoz fordul a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedő ember. Gyakori kór, amely hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett.
Mennyit bír a tüdőnk? © Túry Gergely |
Az alattomos gyilkosként is emlegetett tüdőbetegséget ma az ötödik vezető halálokként tartják számon a világon, és ez az egyetlen betegség, amelynek halálozási gyakorisága világviszonylatban is növekszik. Körülbelül 600 millió ember szenved tőle, Magyarországon pedig félmillióra tehető a betegek száma, ám közülük sokan nem is tudnak betegségükről: több mint négyötödüknél megbújik a kór. Az egészségügyi világszervezet (WHO) előrejelzése szerint – ha nem teszünk ellene semmit –- a COPD 2020-ra már a harmadik leggyakoribb halálokká fog előlépni, csak a szívbetegségek és a stroke előzik majd meg. Hasonló vészjósló prognózist fogalmaztak meg a betegség költségeinek szempontjából is: míg 1990-ben még a tizenkettedik helyen szerepelt a tüdőbetegség a ráfordítások szempontjából, addig 2020-ban várhatóan az ötödik helyre kerül.
A légúti betegség nagymértékben és károsan befolyásolja az életminőséget. A betegek akár kétharmadának nehézséget okoznak az egyszerű, hétköznapi tevékenységek, a lépcsőzéstől kifulladnak, gyakran szoronganak, helyzetüket kilátástalannak látják, nem ritkán mély depresszióba esnek. Az asztma terápiájában ismert valamennyi szer alkalmazható a betegség tüneteinek enyhítésére, a betegek életminőségének javítására, s korszerű gyógyszerek segítségével a kór előrehaladása is lelassítható.
Egy fiatal, soha nem dohányzó ember, ha komoly fizikai munkát végez, érezhet légszomjat, ez teljesen természetes. Az extrém fizikai terhelésnél ugyanis a légzési tartalékok kimerülhetnek. "Akkor kell betegségre gondolni, ha a fizikai aktivitás mértéke és a nehézlégzés foka között aránytalanság figyelhető meg, illetve valamilyen jól ismert ártó környezetben vagy körülmények között él vagy élt a páciens" – magyarázta a hvg.hu-nak Somfay Attila, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszék vezetője.
az osztályvezető főorvosként is tevékenykedő Somfay szerint a dohányzás a betegség fő oka, a páciensek 85 százaléka cigarettázik, éppen ezért a dohányzás visszaszorításával látványosan csökkenne a megbetegedések száma is. A többi páciensnél a környezetszennyezés, az otthonukban működő gáztűzhely vagy fűtőberendezés által termelt füst tehető felelőssé a tüdő teljesítményének leromlásáért. Genetikai okokra a betegség előfordulásának csupán egy százaléka vezethető vissza.
Ha valaki öt, de legfeljebb tíz éven át dohányzott, akkor nagyon jó esélye van arra, hogy még nem érte el azt a szintet, ami elindítja ezt a gyulladásos folyamatot. Ha elindult, nincs megállás, hiszen öngerjesztő módon magától zajlik – hiába tette le évekkel ezelőtt a cigarettát. Ha azt veszük észre, hogy a rendszeres mozgás ellenére fulladásos panaszaink vannak, akkor már csak a megnyugtatás végett is végeztessünk el egy vizsgálatot. Így nemcsak igazolni tudjuk a betegséget, hanem ki is tudjuk zárni: ha valakinek normális a légzésfunkciója és a tüdőkapacitása, annak nincs mitől tartania.
Kinyomtatom
Elküldöm
