Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az emberi belső óra körülbelül 24 órás ciklusokban működik, ám pontossága nem hasonlítható egy karóra precizitásához. Normálisan a nap fényével szinkronizáltan működik, tehát szükséges, hogy a retina (a szem ideghártyája) sejtjeit világosság érje.
|
|
Egy frissen készült kutatás során a megvilágítás hatására bekövetkező változásokat elemezték a „belső óra”, azaz a cirkadián ritmus alakulásában. Ismert, hogy a természetes fény rövid hullámhosszú sugarakat tartalmaz, hatása a biológiai órára rendkívül fontos. Az ettől eltérő hullámhosszú (azaz más színű) sugarakkal történő "találkozás" hosszabb idő alatt vagy nagyobb dózisban ér el ugyanilyen hatást.
A kutatók tíz vizsgálati alanyt három különböző kísérleti körülmények között figyeltek meg. Az egyik csoportban a bal szemet egységnyi kék színű fénnyel, a jobb szemet zölddel, a másik csoportban a bal szemet egységnyi zöld fénnyel, a jobbat kékkel, a harmadik csoportban pedig mindkét szemet fél egységnyi zöld és fél egységnyi kék fénnyel világították meg. Az első két csoportban nem volt eltérés, de a harmadik állapotban, azonos fénymennyiség, de kombinált expozíció mellett jelentős mértékben csökkent a melatoninszint. (A melatonin egy hormon, melynek koncentrációja alapján mérhető a cirkadián ritmus alakulása.)
A melatoninszint kóros csökkenése felborítja a cirkadián ritmust. A melatonin a szervezet által éjszaka, sötétben termelt anyag, hiánya rosszindulatú daganatok kialakulásához, alvászavarokhoz, figyelemszóródáshoz, immunhiányos állapotok kialakulásához vezet.
A különböző hullámhosszú fények együttesen kevésbé hatnak a cirkadián ritmus szabályozásában, mint az egyes sugarak önmagukban. Erre a látszólagos ellentmondásra az a magyarázat, hogy a retina sejtjei a színérzékelésért is felelősek, s a cirkadián rendszernek is továbbítják a jelet. Ennek következményeként belső óránk képes különbséget tenni az egyes színek között.
Kinyomtatom
Elküldöm
