Melyik időpont a legalkalmasabb a szülésre?

Hajlamosak vagyunk tényként kezelni a statisztikákban megjelenő számokat, pedig nem is biztos, hogy a valóságot tükrözik. A terhességek időtartama nagyon is eltérő, egyénenként változhat. Milyen hosszú valójában egy átlagos terhesség, s mi áll a számok mögött?

Victoria Lacey szeptember 10-én adott életet Sasha nevű gyermekének. Eredetileg augusztus 26-ára volt kiírva, tehát két hetet késett a szülés. Ez szinte az őrületbe kergette az anyát, aki minden reggel azzal a reményteli gondolattal ébredt, hogy aznap talán szülni fog. Ahogy azonban múltak az órák, beletörődött, hogy mégsem. Volt-e valami gond? Folyton azt kérdezgette magától: „miért nem tudok akkor szülni, amikor kellene?”

Előrehozott szülés. Mikor van itt az ideje? © Túry Gergely

De mikor is kellene? Az orvos határozza meg azt a napot, amikor a várandós nő vélhetően szülni fog. Vélhetően, hiszen senki sem tudja pontosan megmondani, csak becsülni lehet az időpontot. A becslés alapjául pedig a terhesség átlagos hossza szolgál. De milyen hosszú egy átlagos terhesség? A válasz sajnos nem sokat segít, mert a hivatalosan megállapított átlagos terhességi idő rövidebb, mint ahogy annak a természet rendje szerint lennie kellene.

Az Egyesült Királyságban 645 835 élve születést regisztráltak 2005-ben. Vajon félrevezetőek voltak-e a kiírt szülési időpontok? Volt néhány időpont, ami helyesnek bizonyult, de csak véletlenül, hiszen a terhességek időtartama nagyon változó. Volt-e annyi jól eltalált időpont, amennyi lehetett volna? Semmi kétségünk nem maradt afelől, hogy ez nem egy egzakt tudomány, amikor megtudtuk, hogy Franciaországban például, eltérően a brit gyakorlattól, nem a szülés várható időpontját, hanem a lehető legkésőbbi időpontját határozzák meg úgy, hogy a szülés várható időpontjához rendszerint hozzáadnak még tíz napot.

"Ki kell ábrándítanom a nőket, pillanatnyilag nem tudjuk napra pontosan megmondani, mikor fog megszületni a várva várt gyermek" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Petróczi István, a Szent Imre Kórház szülész-nőgyógyásza. "De miért is lehetetlen a pontos dátum megjósolása? Azért, mert a nő bármikor teherbe eshet, a menstruáció után rögtön, vagy ez idő alatt, de akár napokkal utána; így teljesen bizonytalan, mikor fogant a baba. Az általunk használt számítás szerint az utolsó menstruáció első napjához hozzáadunk 7 napot és 9 hónapot. Így egy plusz-mínusz kéthetes időtartamban tudjuk megsaccolni a szülés várható időpontját."

Az ultahanggal nyomon tudják követni a magzat fejlődését - például a méhlepény állapotát -, de hogy mennyi idős a terhesség, ezzel a módszerrel sem lehet pontosan megállapítani. Mivel ez a vizsgálat a gyerek nagyságát veszi alapul, így szinte lehetetlen a pontos adat: születik kétkilós, illetve négykilós csecsemő is.

Ugyanez a gyakorlat az Egyesült Királyságban is, ahol a szülés várható időpontjaként az utolsó menstruációs ciklus első napjától számított 280. napot jelölték meg. A brit orvosok azért egyeztek meg ebben a számban, mert egyrészt megfelelőnek tűnt, másrészt egy holland orvosprofesszor, bizonyos Gustaave Boerhaave hatására. Közel háromszáz évvel ezelőtt Boerhaave azt írta, hogy "számos tanulmány alapján pontosan meghatározható a terhesség időtartama". Az említett tanulmányok nem maradtak fenn ugyan, de az eredmény orvosi körökben a mai napig fennmaradt, a nagy hatású orvosprofesszoroknak köszönhetően a 20. század közepe óta folyamatosan szerepel a tankönyvekben is. Az Egyesült Királyságban szinte mindenki egyetért azzal, hogy a 280 nap (40 hét) helytálló: ez az átlag.

Petróczi doktor szerint kiválasztódás útján alakult ki a 40 hetes terhesség időtartam: akiknél túl sokáig tartott a terhesség, a magzat feje túl nagy lett, s az anya nem bírta világrahozni, belehalt a szülésbe. Azok a gyermekek pedig, akik túl rövid terhesség után jöttek világra, szintén kiválogatódtak, mert a koraszülés miatt életképtelenek voltak.

"Tapasztalatok szerint a terhességek időtartama nagyon is eltérő, egyénenként változhat" - magyarázza a szülész-nőgyógyász. De különösen érdekes, hogy mi a helyzet a szélsőséges esetekkel. Két oka is van, hogy az egyszerű átlag ebben az esetben is félrevezető. Egyrészt előfordul, hogy a babák idő előtt jönnek a világra, vagyis koraszülés történik. Másrészt viszont az orvosok nem engedik a két hétnél hosszabb túlhordást, és beindítják a szülést. A koraszülések csökkentik, a túlhordások pedig két héttel növelik az átlagot, vagyis addig, amíg be nem avatkoznak. A nagyon korai szülések tehát beszámítanak az átlagba, de a nagyon késői szülések nem, mert túlhordás esetén két hét után megindítják a szüléseket. Az egyensúly hiánya pedig oda vezet, hogy az átlag alacsonyabb lesz annál, mint amit akkor tapasztalhatnánk, ha nem avatkoznánk be a természet rendjébe.

A beavatkozás nagyon fontos - így a szakorvos -, a túlhordás ugyanis végzetes lehet, elöregszik a lepény, s meghalhat a magzat. De a koraszülés sem veszélytelen; a 28. hét a kritikus határ - a korábban világrajött csecsemőket csak nagyon erőfeszítések árán sikerülhet életben tartani, s általában maradandó károsodással, ugyanis az idegrendszer ebben a korban még nagyon fejletlen. Ám a 35-36. héttől kezdve gyakorlatilag már nincs gond a babával.