Alkalmas-e a fű arra, hogy valaki kemény drogossá váljon a révén, a „csak kipróbálom” magatartástól el lehet-e jutni a függőségig? Mikortól számít valaki függőnek, illetve milyen kémiai (illegális) szerek haszanálata alkalmas arra, hogy szenvedélybetegséghez vezesssen? Utánajártunk.
„Tizennyolc évesen kezdtem el füvezni, majd egyre inkább a keményebb drogokhoz nyúltam, a heroinhoz és a kokainhoz” – magyarázza volt drogos forrásunk. „Amikor már függő vagy, attól kezdve nem te irányítod az életed, hanem az anyag. Teljesen tönkrementem, egyszerűen már nem volt hová szúrni. Tudtam, ha most nem hagyom abba, nincs visszaút” – emlékszik vissza a már évek óta tiszta fiatalember.
Füves cigi. Meddig lehet eljutni? © sxc.hu |
Visszatérően ismétlődő viselkedésformák, szokások, amelyeket kényszeresen újra és újra végrehajt a beteg, s amelyek rá – és többnyire környezetére is – káros következményekkel járnak – ezek ugyanis a szenvedélybetegség főbb ismérvei. Különféle kémiai szerek függőséget alakíthatnak ki, ezt a fajta szenvedélybetegséget nevezzük kémiai addikciónak (drogfüggőségnek).
A szenvedélybetegség "lényege", hogy a páciens folyamatos vágyat érez egy bizonyos viselkedés végrehajtására – a drogfüggőség esetében ez a viselkedés a szerhez való hozzájutás –, s képtelen ennek ellenállni. De ugyanúgy hozzátartozik e kóros viselkedéshez a hozzászokás kialakulása: a szer ismételt használata azt eredményezi, hogy egyre nagyobb mennyiségre van szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje a függő. Ugyanannakkora adag fogyasztása során egyre gyengébb lesz a kívánt hatás, vagy egyáltalán nem jelenik meg.
A szenvedélybetegség meglétéről árulkodnak a megvonási tünetek is: a drog használatának abbahagyásakor a beteg kellemetlen lelki és/vagy testi tünetektől szenved. Igaz, nem minden drog használatakor alakulnak ki testi tünetek, de a lelki megvonási tünetek "menetrendszerűen" érkeznek. Nyugtalanság, idegesség, feszültség uralja a drogost, nem találja a helyét, semmi nem tudja lekötni. Súlyosabb esetekben depresszióssá válhat, sőt öngyilkosságot is megkísérelhet.
Megnéztük, egyáltalán milyen illegális szerek alkalmasak arra, hogy függőséget alakítsanak ki. A leginkább elfogadott csoportosítás a drogok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik - írja Demetrovics Zsolt addiktológus, Amit tudni akarsz a szenvedélybetegségekről című tanulmányában. E szempont szerint három nagy csoport különíthető el. Stimulánsoknak – ilyenek az amfetamin-származékok, az ecstasy és néhány rokon vegyület – nevezzük azokat a szereket, amelyek elsődlegesen gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer működését. Ezzel ellentétben a depresszánsok – ópiátok (ópium, heroin) – elsődlegesen nyugtató hatásúak. Hallucinogéneknek vagy pszichedelikus szereknek – LSD, cannabis-származékok, DMT (dimetil-triptamin), a DOM (dimetoxi-metilamfetamin) – minősülnek azok a drogok, amelyek hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása.


iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
Megosztom



