Tízpontos akcióterv: hogyan előzhető meg a stroke?

Magyarországon évente 18 ezren halnak meg szélütésben, a betegek negyede fiatalabb, mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb szenvedik el a stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer agyiinfarktuson átesett beteg él közöttünk.

Európában a rák és a szívbetegségek után a stroke a harmadik leggyakoribb haláloki tényező. Évente 1,4 millió ember veszíti életét agyiérkatasztrófa következtében, és a rokkantságok legnagyobb részéért is a stroke a felelős. A magas vérnyomás 60 százalékkal gyakoribb Európában, mint az észak-amerikai kontinensen, és körülbelül 60 százalékkal több stroke fordul elő Európában, mint Amerikában. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetők úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a halálos kimenetelű események száma évi 20 millió fölé fog emelkedni, 2030-ra várhatóan több mint évi 24 millió ember fogja ezen betegségek következtében az életét veszíteni.

A stroke jelentős gazdasági terhet jelent a társadalomra és az egészségügyi szolgáltatásra, hozzávetőlegesen a teljes egészségügyi költségek 3-4 százalékát teszi ki Nyugat-Európában. A Kelet- és Közép-Európai országok nagyobb stroke gyakoriságúak, mint a nyugatiak, ezért született meg 2004-ben a Mannheim deklaráció, amely arra hívja fel a kelet-közép európai döntéshozók figyelmét, hogy a nyugat-európainál is nagyobb figyelmet kell a stroke megelőzésére, gyógyítására és gondozására fordítani. Mivel a populáció Európa-szerte öregszik, a stroke gyakorisága is növekedni fog, ami jelentős többletköltséget fog terhelni az államkasszára is.

Ahhoz, hogy csökkentsük a stroke gyakoriságát és szörnyű hatását a betegekre, családokra és a gazdaságra, az EU javaslatára valamennyi tagállamnak terveket kell kidolgozni.

A stroke az agyi infarktus a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, amelyet az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása, vagy az erek megrepedése okoz. Kialakulása során egy vérrög, vagy az érfalon képződő felrakódás bereped, lehasad, és elzárja az agyi artériát, blokkolva a vérkeringést. Az agyvérzés oka lehet továbbá az agyat ellátó erek károsodása és szakadása is.

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktorral kell együtt élnie. Vannak olyan kockázati tényezők, amelyeket nem lehet befolyásolni. Ilyenek a nem, a rassz és az életkor. Vannak azonban olyan rizikófaktorok, amelyeken tudunk változtatni. Ilyen például a magas vérnyomás, ami az agyi infarkus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint kétharmada szenved magas vérnyomásban, amely az agyérbetegségek rizikóját mintegy 2-7-szeresére növeli.

A dohányzás az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. Cukorbetegség esetén a kockázat 2-3-szorosára nő. Egyéb rizikótényezőként kell megemlíteni a zsíranyagcsere-zavarokat, a magas konyhasó bevitelt, a túlzott alkoholfogyasztást és a mozgásszegény életmódot.

A stroke kialakulásának esélyeit csökkenteni tudjuk a vérnyomás normális szinten tartásával, a dohányzás elhagyásával, megfelelő zsír- és sószegély táplálkozással, rendszerese testmozgással és nem utolsó sorban az orvos utasításainak betartásával, valamint rendszeres szűrővizsgálatokkal.

A nemzeti oktatási programoknak fel kell hívni a figyelmet a magasvérnyomás és a stroke közötti kapcsolatra, és kommunikálni kell a magasvérnyomás előidézésében szerepet játszó egyéb betegségek jelentőségét is (például életmód, vesebetegség, túlzott só fogyasztás.)

Az akut ellátás nagyon fontos tényező. A legjobb reménnyel azoknál kecsegtet a vénás vérrögoldás, akik viszonylag jó tudatúak, vérnyomásuk nem extrém magas, bénulásuk közepesen súlyos. Tehát akut stroke-ban nem a háziorvosra kell várni, hanem haladéktalanul hívni kell a mentőket. A hozzátartozók és a betegszállítás felvilágosítása, összehangolása is szükséges, illetve annak megszervezése, hogy a legalkalmasabb személyek egyenesen a CT-be kerüljenek. A tudomány jelen állása szerint a hatékony, 3 órán belüli, vérrögoldó kezeléshez a CT elengedhetetlen. Ezeket a betegeket lehetőleg azonnal CT-be kell szállítani. A Magyar Stroke Társaság és a Neurológiai Szakmai Kollégium kezdeményezte, hogy országosan érvényesüljenek ezek az elvek.

A most befejeződő nemzetközi stroke-szimpóziumra (International Symposium on Thrombolysis and Acute Stroke Therapy) Európa több országából, valamint Amerikából, Ausztráliából, Afrikából érkeztek a szakemberek, hogy megvitassák a legújabb tudományos eredményeket. Többek között rámutatnak arra is, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy egy stroke-s beteg visszatérjen a mindennapi életbe, mennyire fontos a megelőzés és mit kell tennie a szakembereknek, amikor bekövetkezett a baj.