Lézeres szemműtét: „semmihez sem fogható élmény”

Két évtizedes múltra tekint vissza a látásjavító lézeres szemsebészet, ez idő alatt a világon több mint 10 millió – rövid-, vagy távollátó, illetve szemtengelyferdüléssel élő – ember döntött a beavatkozás mellett. De mekkora a kockázat: végleges látásjavulás, vagy esetleges műtéti hiba? Tény, a döntés eredménye életünk végéig megmarad.

„Ősz végén volt a műtétem, mert akkor kevesebbet süt a nap, és a nyálka- illetve kötőhártyát irritáló allergén pollenekből is kevesebb van a levegőben" - meséli H. Katalin, akin néhány éve LASIK kezelést hajtottak végre. Majd folytatja: „először egy felmérésen kellett átesnem, hogy egyáltalán elvégezhető-e rajtam a szemműtét. Majd kaptam egy időpontot, ami előtt már jó néhány nappal el kellett hagynom a kontaktlencsét a szem túlnyomásának elkerülése végett.”

Látáskorrekció. Rosszul is elsülhet © Túry Gergely

Ám fontos kérdés, milyen árat fizetünk ezért, hiszen senki nem fekszik szívesen kés alá, főleg, ha a legfontosabb érzékszervünkről van szó. Így sokak számára az egyetlen eljárás, ami szóba jöhet, a fájdalommentes, és azonnali eredményt nyújtó technológia lehet. Erre az elmúlt években többféle módszert is kifejlesztettek, valamennyi esetében a lézerkészülék a szaruhártya hám alatti részének finom átalakításával szünteti meg a szem fénytörési hibáját. A különbség abban keresendő, milyen módon éri el az orvos a szaruhártyának eme kezelésre alkalmas területét. Azt, hogy melyik eljáráson fogunk átesni, nem minden esetben mi döntjük el: szemünk fénytörési hibája, annak típusa és mértéke szintén szerepet játszik ebben.

Az RK-t (radiális keratotomia), és az RTK-t (radiális thermokeratoplasztika) felváltó változat teljesen biztonságosnak tekinthető, a hám néhány felső sorának ledörzsölése után a szaruhártya felszínén elvégzett PRK (photorefractive keratectomy) kezelés hátránya az, hogy nagy kontrolligényű, az első néhány nap kifejezetten kellemetlen, fényérzékenységgel, idegentest érzésével járhat, időnként fájdalmas, a teljes látásélesség elérése pedig akár heteket is igénybe vehet.

A PRK továbbfejlesztett változata a már tíz éves múltra visszatekintő LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy), amelynek során a hámsejteket nem ledörzsölik, hanem védőlebenyt képeznek belőlük. Ezt felhajtva végzik el az excimer lézeres kezelést, majd a lebenyt egyszerűen visszahajtják. Hátránya, hogy kontaktlencse viselésével jár a gyógyulás időszaka, emellett számos komplikáció is feléphet. Ritkán találkozhatunk vele, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az úgynevezett LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) kezelés során a szaruhártya felszíne alá mechanikus eszközzel vágnak be, a LASEK-hez hasonlóan lebenyt készítenek, majd ezt felhajtva - az idegsejtektől mentes, emiatt érzéketlen - felszín alatti területen végzik el a lézerezést. Az eljárás biztonságosság szempontjából hiányosságokkal bír: a vágás ritkán ugyan, de súlyos szövődményekkel - operáció utáni lebeny elvesztés, elhúzódó hámréteggyógyulás -  jár, így ezt az eljárást elvileg már nem nagyon alkalmazzák.

Úgy tűnik, hogy a sorban a továbbfejlesztett IntraLASIK eljárás viszi a pálmát, ez ugyanis egyesíti a fenti két beavatkozás előnyeit, míg hátrányait teljesen kizárja – ez az a rendkívül precíz technológia, amit bárki el tud viselni: teljes körű fájdalommentesség és azonnali eredmény, ráadásul gyorsan. Az új eljárás során a védőlebenyt egy speciális, erre a célra kifejlesztett, femtosecundumos lézer – egyre népszerűbb a harmadik generációs "flying spot" (azaz repülőpontos) lézer is – alakítja ki a milliméter ezredrészének megfelelő precizitással, számítógépes tervezés és vezérlés alapján, emberi kéz érintése nélkül. Egyetlen hátránya, hogy méregdrága.

Ha a lézeres látáskorrekció mellett döntünk, és biztosra szeretnénk menni, érdemes olyan szemsebészetet választanunk, amely a magyar egészségügyi előírások mellett az uniós és az amerikai gyógyszerellenőrzési hivatal (FDA) előírásait is betartja. A fent említett fénytörési hibák pontos beméréséhez nem elég egy módszer – gondoljunk csak a rejtett hiányosságokra, a vizsgálathoz pedig egyetlen orvos – annak ellenére, hogy magát a műtétet végző lézerberendezés automatikus.