Két évtizedes múltra tekint vissza a látásjavító lézeres szemsebészet, ez idő alatt a világon több mint 10 millió – rövid-, vagy távollátó, illetve szemtengelyferdüléssel élő – ember döntött a beavatkozás mellett. De mekkora a kockázat: végleges látásjavulás, vagy esetleges műtéti hiba? Tény, a döntés eredménye életünk végéig megmarad.
|
|
Mégis miért érdemes a lézeres látáskorrekció mellett döntenünk? A mindössze negyedórás procedúrából a beavatkozás maga csupán 2-3 percet vesz igénybe – tehát egyetlen napra sem kell befeküdni. A számítógép vezérlésű lézer emberi kéz érintése nélkül dolgozik, hegek nélkül. Minden egyes kezelés egyénre szabott, az adottságok és az igények figyelembevételével. A műtét után még akár természetes úton is lehet szülni. „Maximálisan meg vagyok elégedve a műtét eredményével, jobban látok, mint azelőtt, a kontaktlencsémmel” – teszi hozzá Katalin.
Szemcseppekkel történő rövid előkészítés után kerül sor a 2-3 perces beavatkozásra. A PRK során a szemet sem szúrás, sem vágás nem éri. "Búgás hangzott fel, és mintha a szemgolyómat ki akarnák szivattyúzni a koponyámból, éreztem, ahogy nyúlik. Majd egy kék-fehér fény egyre közelebb jött, minden fekete lett. Nem mozgathattam az állkapcsomat, de mélyen a torkomban leküzdhetetlenül nyüszíteni kezdtem: ez fáj. Bíztam abban, hogy a másik szememmel nem így lesz, hát nem így történt" - meséli a gizmodo.com cikkében egy hasonló műtéten átesett külföldi páciens, aki ugyanakkor bevallja: "a műtét után már úgy éreztem, ezek csak képzelt fájdalmak voltak."
Hasonló kellemtlenségekről számolt be egyik interjúalanyunk is: ha tudta volna előre, hogy mit takar "a műtét után néhány napig előfordulhat kellemetlen idegentest-érzés" orvosi figyelmeztetés, biztosan jobban megfontolja a döntést. "Egy hét sötét szoba, olyan érzéssel a nap 24 órájában mintha pirospaprikával dörzsölték volna be a szemem. Mikor felhívtam a klinika ügyeletét, ott csak annyit tudtak mondani, hogy semmi baj, ez normális. Azóta jól látok, viszont azt az egy hetet senkinek sem kívánom" - idézi fel Anna a műtét utáni napokat.
Katalin nem számolt be fájdalomról: „az volt a legrosszabb, amikor műtét után viszketni kezdett a szemem, és persze tilos volt megdörzsölni – nehezen éltem túl. A műtét után szigorúan napszemüvegben lehet közlekedni, sőt, az első napokban még odahaza is kötelező a viselete. Jobb, ha nem végzünk néhány napig fizikai munkát, és nagyon oda kell figyelni a csepegtetésre, különben ugrott az a néhány százezer, amibe a műtét kerül”.
A beavatkozás után nem kerül fel kötés, ehelyett egy terápiás lágy kontaktlencsét raknak fel – ez óvja majd a golyót a kezelés utáni három napban. A drágábbik, 8-10 percet igénybe vevő IntraLASIK kezelés után nincs szükség terápiás kontaktlencsére; azonnal élvezhető a látásjavulás, nincs fájdalomérzet, kevesebb kontroll szükséges és szemcseppet is rövidebb ideig kell használni. A munkát és a sportot elég csak 1-2 napra felfüggeszteni. Természetesen kontrollra minden esetben érdemes elmenni.
"Hasonló szabadságot akkor éreztem, mikor a szemüvegemet kontaktlencsére cseréltem, de a műtét utáni élmény semmihez sem fogható" - meséli János nevű interjúalanyunk.
Ha túl vagyunk a műtéten, és a lábadozás időszakán, joggal tehetjük fel a kérdést, vajon végleges lesz-e az eredmény? Elvileg a lézerkezeléssel elért eredmény végleges, a látás nem romlik újra – de ez csakis akkor igaz, ha betartottuk a szabályokat. A szemünk a műtét után ugyanis minden erejével azon lesz, hogy „helyrehozza” a lézeres korrekció okozta változásokat, amit csak is a kezelést követő szemcsepp használattal küszöbölhetünk ki. A szaruhártya javítósejtjeit nagyjából fél évig tart lebeszélni az eredeti állapot visszaállításáról – ezt követően már a javított szemet veszik alapértelmezettnek, ezzel biztosítva életünk végéig a tartós hatást.
„Nincs az a pénz, amiért belevágnék, hiszen a szemem fénye a legfontosabb, mivel szellemi tevékenységet végzek, nélkülözhetetlen a munkám során, nem engedhetek meg magamnak még ezrelékes hibalehetőséget sem” – szögezte le Kulcsos Péter, informatikus. „A kettős látás már majdnem olyan, mintha nem látnék, nekem még ez sem fér bele.”
S kinek javasolt a lézer? Mivel a fénytörési hibák nagyjából 20 éves korra stabilizálódnak, csak ezután van értelme a beavatkozásnak. Általában 65 év felett már nem ajánlják, valamint terhes, illetve szoptatós anyáknak sem. Azoknak érdemes elsősorban elgondolkodni a lehetőségeken, akik két szemüveget használnak (távolra látáshoz, és olvasáshoz egyaránt).
A világ számos országában a lézeres szemműtéten átesetteket ugyanolyan egészségügyi kategóriába sorolják, mint a fénytörési hibától mentes embereket. Ugyanis nincs az a szemorvos, aki a lézerkezelés után egy év múlva észre tudja venni a lézeres beavatkozás nyomát - még a speciális vizsgáló műszerekkel sem. Emiatt további szemészeti beavatkozás (például hályogműtét) esetében sem jelent hátrányt.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#18)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#18)











A Lasiknál egy felhajtható lebenyt vágnak a szaruhártyán, és ez alatt végzik a korrekciót, utána visszahajtják. Visszatapad, de soha nem nő vissza. Az Intralasiknál egy Szegeden kifejlesztett lézerrel készítik ugyanezt a lebenyt, ami sokkal pontosabb, de ez sem nő vissza sohasem. A Zyoptix az síma lasik, csak személyre szabottan formálja a lézer a korrekció domborulatát, ezért az egyenetlenségből fakadó fénytörési hibákat is korrigálja. Ezt az Intralasiknál, és a PRK-nál is csinálják. A PRK a legrégibb, legkiforrottabb, és legmegbízhatóbb módszer, de ez jár a legtöbb kellemetlenséggel, és lelkiismeretes gondoskodást kíván még hónapokig, hiszen itt eltávolítják a hámréteget, és amíg ez visszanő, addig nagyon nem kellemes. Az újabb módszereken lényegesen nagyobb a haszon, ezért inkább azokat favorizálják, kivéve a síma lasikot, mert azt már a kockázatok miatt legtöbb helyen nem is vállalják. Mindenki döntse el maga mit vállal inkább: Egy hét kellemetlenséget, vagy az élethossziglan meglévő kockázatot, hogy bármikor leszakadhat a felvágott szaruhártya lebeny?<br>