Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A mai napig "kijár" a skizofréniával élőknek a megbélyegzés, miszerint az ilyen betegeket be kell zárni, meg kell védeni tőlük a társadalom hasznos tagjait. Pedig javarészt visszahúzódó és csendes természetű emberek. Utánajártunk a tévhiteknek és a tényeknek, és érdeklődtünk az elérhető kezelésekről.
|
|
Számos tévhit él a köztudatban a skizofréniával kapcsolatban. Tipikus hamis infromáció, hogy az elmebetegségben szenvedők pszichopata gyilkosok lennének; ráadásul ez a közvélekedés komoly kárt okozhat a betegeknek, akik javarészt visszahúzódó és csendes természetű emberek. A valóság, hogy az erőszakos cselekedetek előfordulása nem gyakoribb az elmebetegségben szenvedőknél, mint a lakosság körében általában. Nemzetközi statisztikák kimutatták, hogy a bűnelkövetők zöme - körülbelül 96 százaléka -, nem pszichiátriai beteg. (Sokkal inkább igaz, hogy a tettes drog és/vagy alkohol hatása alatt állt.) Az viszont igaz, hogy a kezeletlen pszichiátriai betegek között az agresszív cselekedetek előfordulása valamivel gyakoribb, mint a kezelt páciensek esetében. Tehát nem a skizofréniával élő pácienstől kell tartanunk, hanem attól, hogy az illető nem kap segítséget, hogy megfelelő életminőségben, korszerű ellátásban részesüljön.
© Stiller Ákos |
Az sem igaz, hogy a skizofrén betegek tudathasadásban szenvednek. Ez egy másik, teljesen eltérő pszichiátriai kórkép, amelyet szaknyelven disszociatív személyiségzavarnak neveznek, amit az ismételt gyermekkori lelki traumák váltanak ki, míg a skizofrénia génhez kötött betegség. Akiknek többszörös személyiségzavaruk van, egyik személyiségük drámai módon átcsap egy másikba. A skizofrénia esetében a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang bomlik fel. (A tudathasadás a betegség német nyelvű tükörfordításának eredménye. A múlt század elején Eugen Bleuer svájci orvos írta le ezt a kórképet először, ő használta a skizofrénia kifejezést: hasadt elme, hibásan tudathasadás. Ám értekezésében egyértelműen arról beszél, hogy az ego, az én egyben marad, csak eléggé furcsa helyzetbe kerül.)
Egy másik jelentős különbség, hogy a skizofrénia úgynevezett endrogén pszichózis: az orvostudomány mai állása szerint a géneknek egy bizonyos kombinációja válik láthatóvá a betegség formájában, tehát genetikailag kódolt - mondta el a hvg-hu-nak Molnár István, a Korlátozottan Cselekvőképes Személyek Hozzátartozóinak Érdekvédelmi Szövetsége elnöke. Ezt persze nem szabad úgy leegyszerűsíteni, hogy ez öröklődő betegség lenne; a hajlam örökletes, és nem törvényszerűen - mondta. Ez azt jelenti, hogy az összlakosságra vonatkozóan száz ember közül egynél jelenik meg a skizofrénia, de csak mint tendencia. Ha valamelyik szülő - akár az apa, akár az anya - élete során megbetegedett skizofréniában, akkor az egy százalék valószínűség tízre szökik fel. Ha mindkét szülő skizofrén, 40-60 százalékra nő az arány. Persze vannak még kombinációk: testvér, nagyszülő, unokatestvér esetében is adott a lehetőség. Mindenesetre, ha megvan az örökletes tényező, megjelenhet a betegség. Az egyik kutatás végeredménye leegyszerűsítve: aki genetikailag nem kódolt, az a legcudarabb körülmények között élhet, verheti a sors, emiatt sok minden baja lehet, de ettől nem fog skizofrén beteggé válni.
Hasonló a betegséghez a skizoaffektív zavar, amely szintén súlyos pszichiátriai kórkép. A betegség kihat a mindennapokra, a munkára, a szociális kapcsolatokra. A skizoaffektív zavar a tünetek széles skáláját vonultatja fel, hallucinációktól és delúzióktól kezdve a hangulattal kapcsolatos zavarokon át a motiváció, az örömérzetre való képesség hiányáig; s mindezt gyenge koncentrációs képességgel megfejelve. Minden második-ötödik ember él át élete során ilyen zavart.
Kinyomtatom
Elküldöm
"Lefektettek: örömben úsztam. A tesztből kiderült: beteg lettem" »
Veszélyes e-cigaretta töltőket találtak »
Íme a jó napszemüveg legfontosabb tulajdonságai »
Falbontással vitték kórházba a legkövérebb brit tinédzsert »
