Egyre több áldozatot követel a megfeszített munka kiváltotta stressz és betegségek. A szívroham a végső állomás? Melyek a munkamánia tünetei és hogyan lehet legyőzni a függőséget? Szakembert és munkamániást faggattunk.
„Hét éve kezdődött. Akkor neveztek ki egy nemzetközi vállalat kereskedelmi igazgatójának. Jól emlékszem a napra, amikor hosszú évek hajtása, a rengeteg túlóra gyümölcse „beérett”: úgy éreztem, végre sikerült, megcsináltam. Ott vagyok a csúcson, innentől már könnyebb lesz. Mekkorát tévedtem! Bekerültem az ördögi körbe, aminek idegösszeroppanás lett a vége. Rájöttem, hogy függő vagyok, workaholic, vagyis munkamániás” – meséli arcán a kialvatlanság nyomaival a 38 éves Gergő, aki három éve saját cégét igazgatja. A férfi mára gyógyultnak tekinti magát, de mint mondja, nem kizárt, hogy egyszer újra kicsúszik lába alól a talaj.
Függőség. Messze van az út vége © Fazekas István |
A munkamánia a „nekem erre nincs időm”- magatartásban öltött testet: amikor az apának érzelmileg jelen kellett volna lennie a családban, minden intim kapcsolatot elutasított szeretteivel, arra hivatkozva, hogy dolga van, és minden zavarta, ami nem illett munkahelyi elképzeléseibe. Ha valaki a megélhetésért hajszolja magát, azért vállal másodállást, hogy eltartsa családját, túlórázik, ám mindez nem befolyásolja kapcsolatát a szeretteivel, nem munkamániás – húzza meg a határt a két viselkedésforma között Hoyer Mária.
„Azt éreztem, hajtanom kell, hogy megháláljam a főnököm belém vetett bizalmát. Hogy meg kell mutatnom magamnak és a többieknek, én vagyok a legjobb. Ehhez rengeteget túlóráztam, hogy mindig naprakész legyek, ne csak a vállalati ügyekkel, de a konkurencia piaci helyzetével és lépéseivel is tisztában legyek. Egyetlen pillanatra sem lazíthattam, nehogy elszalasszak egy bomba üzletet" – mondja Gergő, rávilágítva az okokra, amelyek függőségbe taszították. A férfi napi 16-18 órát dolgozott, néha még vasárnap is, hogy tartani tudja a saját maga által felállított ütemtervet. A szakpszichológus szerint a munkamániás embert a siker, hatalom, elismertség iránti vágy hajtja. Nem a munka szeretete vezérli, hanem a hatalom – illetve a hatalom érzetének - fenntartása, megtartása. A meggyőződés, hogy minden nem munkával töltött perc elvesztegetett idő.
| Szenvedélybetegségek |
| Azokat a viselkedésformákat nevezzük szenvedélybetegségeknek, amelyek fölött a személy képtelen kontrollt gyakorolni, ezért kényszeresen újra és újra végrehajtja, illetve, amelyek a személyre - és többnyire környezetére is - káros következményekkel járnak - definiálja a fogalmat Demetrovics Zsolt és Balázs Hedvig (Demetrovics Zsolt-Balázs Hedvig: Drogosok). Az addikciókat a szakemberek alapvetően két csoportba sorolják: egyikbe a kémia szerek kiváltotta függőségek tartoznak, a másikba pedig a viselkedési addikciók, mint a játékszenvedély-betegség, pirománia, kleptománia vagy épp a munkamánia. |
A munkamánia szervi tüneteként említi a szakirodalom a fejfájást, fáradtságot, emésztési zavarokat, hasfájást, allergiákat, fekélyt, mellkasi fájdalmat, légszomjat, szédülést. A függőségben szenvedőre jellemző az indulatkitörés, nyugtalanság, álmatlanság, hiperaktivitás, feledékenység, türelmetlenség, unalom, koncentrációs nehézségek, hangulatváltozások. Végső esetben mindez szívinfarktushoz, stroke-hoz vezethet, vagy a testi megbetegedéssel járó állapot tartós munkaképtelenséget eredményezhet.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm












