Némely emléktípusok gyors és szelektív törlése kívánatos lehet bizonyos klinikai körülmények esetén. De képesek lennénk befeküdni ezért egy műtőbe, vagy lenyelni egy emléktörlő pirulát? Habár jelenleg mindez utópia, megnéztük, mennyi esély van arra, hogy egyszer valóság lesz, illetve milyen lehetséges veszélyeket hordozhat az egyén és a társadalom számára.
John Harris, a Manchester University professzora szerint az erőszak áldozatai, akik ki szeretnék törölni egy támadás szörnyű emlékeit, ezzel együtt elveszítenék a bizonyítékokat az elkövetők ellen. Más etikai szakemberek pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a rossz emlékek nem olyanok, mint a szemölcsök, amiket egyszerűen el lehet távolítani; az emlékek törlése megváltoztatná a személyazonosságunkat, hiszen létezésünk óta kötődünk hozzájuk.
| Amikor elvesznek az emlékek |
Előfordulhat, hogy valamely betegség vagy baleset következtében (stroke, sebészeti beavatkozás) az emlékezetünk részlegesen vagy akár teljesen kiesik (organikus amnézia). Sőt, átmeneti emlékezetkiesés stressz vagy trauma hatására is kialakulhat (pszichogén amnézia). Az előbbi esetében az idegrendszer bizonyos területének károsodásakor egy régebbi emlék esik ki – ez azért szokott csak bizonyos időszakaszokra vonatkozni, mert az emlékek rögzülése során az idegrendszer gyakorlatilag újra és újra átírja az egyes részeket, a töredékeket pedig elkezdi más idegrendszeri hálózatokba átszervezni. Attól függően, hogy hol éri a sérülés az agyat, és éppen hol tart az átírási folyamat, ott fog károsodni az emlékezés. Előfordulhat az amnézia másik fajtája is, amikor az agy képtelen rögzíteni az új információkat.
|
A szakértő szerint természetesen vannak olyan esetek, amikor a rossz emlék a személyiség torzulását okozhatja, ám az emlékek törlése ebben az esetben is etikai problémákat vet fel. Számos kérdés fogalmazódhatna meg az eljrárással kapcsolatban. Hiszen ki dönthessen bizonyos emlékek törléséről, vagy milyen eseményekhez kötődőket lehessen törölni? Ugyanazt az eseményt az egyik személy traumaként éli meg, míg valaki más gond nélkül feldolgozza. Felmerülhet az is, hogy esetleg valamilyen lelki betegséghez kapcsolódó emlékeket lehessen csak radírozni. De ezzel még nincs vége. "Emlékezni fogok-e rá, hogy törölték valamilyen emlékemet, s ha igen, akkor nem fogom-e kutatni, hogy mi volt az? Egyáltalán, mi marad az emlék helyén? Biztosak lehetünk-e benne, hogy az emlék törlésével nem okozunk-e nagyobb problémát? Szabad-e beavatkozni az agy belső folyamataiba? Az emlékek törlésének lehetősége vajon nem azt eredményezné, hogy többé nem kell tetteink következményeiért felelősséget vállalnunk? - sorolja Kazal. "Tudom, hogy ezeknek a kérdéseknek nagy részére a gyakorlat megadná a választ, de félek, túl nagy árat fizetnénk az eredményért.”
Ennek ellenére a memóriakutató elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek a jövőben olyan neurokémai szerek, amelyek az emlékezés vagy az előhívás egyes komponenseit módosítják, de hogy nem egy szájon át szedhető piruláról lesz szó, abban szinte biztos. Hacsak nem a teljes blokkolás a szándék, ebben az esetben viszont nem specifikus emlékek lesznek érintve, hanem az egész rendszer, hiszen minden ugyanabban a hálózatban van elhelyezve, az így előidézett általános keresési zavar pedig gyakorlatilag amnéziát fog előidézni.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)











NEM!<br>