Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A laboratóriumi kísérletekben részt vevő állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót, ezért az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. Milyen célú állatkísérletek indokoltak, és mennyire szenvednek a kísérleti alanyok napjainkban? Utánajártunk.
|
|
„Európában ma már nem lehet olyan kozmetikai anyagokat forgalomba hozni, amelyeket állatkísérletekben teszteltek" - szögezi le Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke. Ennek ellenére nem tudjuk, hogy a különböző termékek segédanyagait, oldatait melyik országban, hol állították össze, így sokszor az sem derül ki, hogy egy-egy külföldről származó segédanyagnak volt-e köze állatkísérletekhez, vagy nem. Az állatvédő szerint így könnyen megeshet, hogy a tilalom ellenére olyan kozmetikumokat használunk, amit állatokon teszteltek. Az uniós tagországokban a kozmetikai késztermékekkel kapcsolatos állatkísérletek tilalma 2004. szeptember 11. óta van hatályban, míg az összetevőikre vagy összetevőik kombinációira vonatkozó kísérleti tilalom, valamint a forgalmazási tilalom az irányelv hatálybalépése után hat évvel, 2009. március 11-én lépett hatályba.
Állatvédők vörös festékkel bekenve. Tiltakozás az állatok megölése ellen © AP |
„Mivel az előírások tiltják az olyan anyagok használatát, amelyek állat kínzása vagy megölése során nyerhetők ki, így például az illatrögzítő anyagként használt ámbra – ami az ámbrás cet belében alakul ki, tehát értelemszerűen az állat az életével fizet érte –, vagy a pézsma – amely a himalájai pézsmaszarvas váladéka – használata tabu a parfümök készítése során" – mondta el a hvg.hu-nak Zólyomi Zsolt, az egyetlen magyar parfümőr. Igaz, az említett anyagok ma már kiválthatók szintetikumokkal, növényi kivonatokkal. Tehát a parfümkészítők ma már nem használnak olyan állati alapanyagokat, melyekhez ölni vagy kínozni kellett állatokat. Olyanokat viszont igen, amihez enélkül is hozzá lehet jutni, ilyen például a hódtól származó castoreom is. De az ilyen típusú összetevők használata is elenyésző: „régen az állati alapanyagok azért voltak fontosak, mert rendkívül jó fixatőr vagy tartósító tulajdonsággal bírtak, ma már nincs erre szükség” – tette hozzá a parfümőr, aki szintén kétségbe vonja annak helyességét, hogy állatokat áldozzunk fel szépészeti célokért.
Magyarországon – a jelenlegi szabályozás mellett – gyógyszerek előállítására és oktatási célra lehet felhasználni kísérleti állatokat. "Annak ellenére, hogy az egyre terebélyesedő állatvédelem mind többször kifogásolja az állatkísérleteket, sőt, megkérdőjelezi szükségességüket, nyugodtan állíthatjuk, hogy az emberiség számára e tevékenység nélkülözhetetlen" – állítja Bertók Lóránd, az orvostudomány doktora, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet munkatársa. Igaz – mondja Bertók professzor –, az állatkísérletekhez meg kell találni a legmegfelelőbb állatfajt. Tudnunk kell, hogy egyetlen állatfaj sem képes minden szempontból helyettesíteni az embert, de egy-egy kérdésre megfelelő, elfogadható választ kaphatunk a teszt során.
A megbízhatóbb adatok érdekében tenyésztenek ki egy fajon belül is különféle fajtákat, törzseket, amelyek örökletesen valamiben hiánnyal vagy többlettel bírnak, érzékenyek vagy ellenállók, mikrobiológiai szempontból meghatározottak. Így más fajok, fajták vagy törzsek használhatók – a nagyobb siker reményében – a daganat, a belső elválasztású mirigyrendszer vagy a fertőzésekkel, oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásokhoz. Bertók szerint sok esetben több fajjal, fajtával, törzzsel is el kell végezni ugyanazokat a kísérleteket, hogy következtetéseink biztonságát növelhessük. Mindezt a felhasznált állatok száma, elhelyezése és tartása, de a kísérletek során használt módszerek megfelelősége is befolyásolhatja. Így az állatokkal végzett kísérletek sok tapasztalatot, körültekintést igényelnek.
Kinyomtatom
Elküldöm
