Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hatékonyabb beszélgetős terápia révén megtanítani az lmatlanságban szenvedőket arra, hogy miként aludjanak el, mint a folyamatos altatószedés, ami függőségi kockázatokat is rejt magában - derül ki egy frissen közzétett tanulmányból.
|
|
A 160 krónikus alvászavarban szenvedő részvételével végzett kutatás során a kanadai Québec Laval Egyetemének kutatói a beszélgetős terápia hatásait a népszerű, zolpidemet tartalmazó gyógyszerrel hasonlították össze.
Az inszomnia gyakori jelenség, amely depressziót, valamint magas vérnyomást is okozhat - olvasható a Journal of the American Medical Association nevű tudományos folyóiratban.
A hathetes vizsgálat során a heti rendszerességgel megtartott csoportos terápia és az éjszakai gyógyszerek is egyaránt beváltak, hozzásegítve ezzel a betegek mintegy hatvan százalékát a gyorsabb elalváshoz és a hosszabban tartó alvásidőhöz - írta Charles Morin, a kutatók egyike. A kutatást követő hathónapos időszakban azonban a terápiát választó alanyok jobban aludtak azoknál a társaiknál, akiknek továbbra is a gyógyszeres kezelést ajánlották fel - tette hozzá a szakember.
"Hosszú távon a legjobb eredményeket a kombinált terápiában részesülő betegeknél érték el, őket a kizárólag a beszélgetős terápiát választók követték. Noha a mostani eredmények ígéretesek, jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, amely minden álmatlanságban szenvedő beteg számára beválna" - jegyezte meg Morin.
A zolpidem hatóanyagot tartalmazó szerek használata rövid távon ajánlott. A szer mellékhatásaként reggeli álmosság, és akár a lassan végbemenő elalvás esetén jelentkező hallucináció is felléphet. Emellett a gyógyszerfüggőség kialakulása sem ritka, de alvajárásról és mértéktelen habzsolásról, valamint alvás közbeni beszédről is érkeztek beszámolók.
Az alvászavar ellen a féléves időszakban a kéthavonta megtartott egyéni terápiás találkozások voltak, ahol a betegek beszámolhattak azokról az okokról, amelyek miatt nem tudnak aludni.
A terápiára vonatkozó utasítások értelmében a betegek csak ágyban aludhattak, hogy elkerüljék az olvasást, a tévénézést, vagy azt hogy az ágyban fekve aggodalmaskodással töltsék az időt. A kutatásban résztvevőknek amennyiben nem tudtak elaludni 20 perc múltán fel kellett kelniük, és csak akkor feküdhettek vissza, ha elálmosodtak. Emellett minden reggel ugyanabban az időpontban kellett felkelniük.
Kinyomtatom
Elküldöm
Orvosi műhiba: újra tárgyalják a szülész bűnperét »
Veszélyes e-cigaretta töltőket találtak »
Íme a jó napszemüveg legfontosabb tulajdonságai »
Falbontással vitték kórházba a legkövérebb brit tinédzsert »
