Kétségbeejtő mértékű a gyerekek elhízása hazánkban. A helyes táplálkozás mellett azonban a lelkiismeretes szülőknek arra is oda kell figyelnie, hogy milyen környezeti hatások érik csemetéiket. Egy egészségvédő rendezvényen három szakértő is elmondta a témával kapcsolatos meglátásait, jótanácsait.
|
|
„A genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat és szisztematikusan célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni - mondta bevezetőjében Karádi Pál, a Quintess Healthy Aging Club alapítója, aki küldetésének tekinti, hogy minél több emberhez jusson el olyan ismeretanyag, tudás, amelynek segítségével életmódváltás és ennek eredményeképpen hosszabb és egészségesebb élet várható. „Nagy kérdés, hogy felismerhetőek-e a felnőttkori betegségek előjelei a gyerekkorban? Amennyiben igen, ez megváltoztathatja a szemléletet a gyereknevelés feladataival kapcsolatban. A megfelelő programok segítségével bizonyos felnőtt kori egészségügyi kockázatok már gyermekkorban felismerhetőek, és célzott módon, az életmód megváltoztatásával kezelhetők. Mindezek pozitívan befolyásolják a gyermekek jelenlegi és későbbi életminőségét is.”
Fontos a sport és a mozgás - még fontosabb a szülői odafigyelés a gyerekek lelki és szellemi egészsége szempontjából © sxc.hu |
A Quintess médiaklub meghívott előadójaként Dr. Fekete György gyermekgyógyász professzor mutatta be a megdöbbentő tényeket: hazánkban óriási mértékű, 35 százalékos a gyermekkori elhízás, a 18 év alatti gyerekek sokasága visel tíz, húsz, sőt harminc kilónyi súlytöbbletet.
„A tömegnövekedés maga a megbetegedési ok és az okozat is egyben” – fogalmazott Dr. Fekete György. „Ma már köztudott, hogy számos súlyos betegség és a felnőttkori elhízás egyik oka is a gyermekkori túlsúly. „Mintegy harminc olyan tünetegyüttest ismer az orvostudomány, amelynek vezető tünete az elhízás, de ennél is jóval több életmódbeli, kulturális okot lehet felmutatni.” A gyermek elhízása családi probléma, amennyiben a család az, amely a környezeti hatásokat determinálja. A gyorséttermek, a tévé vagy számítógép előtt eltöltött órák helyett mozgással, családi közösségben aktívan eltöltött idővel előzhető meg az elhízás és így annak az egész életre kiható káros következményei.
„A gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, a család életén belüli diszharmóniához, a szülő–gyermek kommunikáció problémájához.” – mondta előadásában Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. „Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz.”
A szakember egy másik nagyon veszélyes szempontra is felhívta a figyelmet: a kövérség stigmatizál, a kövér gyerekek gyakran válnak agresszív társaik áldozatává, és ezek a lélektani terhek szintén egész életére meghatározóak lehetnek.
„Ideális esetben a szülő, nem a gyerek viselkedésének változásán, hanem jóval korábban, a stresszes szituáció kialakulása esetén már tudja, hogy ez az gyerekében félelmet, rossz érzést, hangulatot (stressz) generál” – hangzott el az előadás során. „Nagyobb, 6 évesnél idősebb gyerekek, ha az intim szülői kapcsolatot elveszítik - mert a szülő „nem ér rá”, fáradt, stb. - a gyerek jeleket adhat, rosszul alszik, bepisil, dadog, fogy, vagy hízik, kevesebbet mesél, sokat látszólag indokolatlanul sír, csapkod, hisztizik – ezek azok a jelek, melyek figyelmeztetnek, arra, hogy valamit elrontottunk! Hiba, ha gyerek aktuális megnyilvánulására reagálunk és nem értjük meg annak üzenet jellegét, ilyenkor ugyanis a tünetet és nem a problémát igyekszünk megoldani."


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
A testünk nem felejt »
Falbontással vitték kórházba a legkövérebb brit tinédzsert »










