H1N1: negyven év után újra bosszút forral

Rettegésben tartja az egész világot, s addig tombol majd az új vírus, míg meg nem fertőzte a Föld lakosságát. Egyeseknél nem több egyszerű megfázásnál, míg másoknál halálos lehet. De miért is? Még nem ismerjük teljes valójában, de tanuljunk meg együtt élni vele, két-három évig szinte biztos, hogy marad.

Mindeddig úgy ismertük az influenza vírusát, mint amely kedveli a hűvös időszakot, legfőbb ellensége pedig a napfény és a szárazság. Ám a H1N1 felrúgta az eddigi szabályokat, nyáron is fertőzött. "A meleg hónapokban is ugyanolyan százalékban tudtuk kimutatni a vírust a betegekből, mint télen: a beküldött minták 20 százaléka pozitív volt; ez egy átlagos téli járványnak fele meg" - mondta el a hvg.hu-nak Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ légúti vírus osztályának vezetője. Nem sikerült még megfejteni, miért képes a H1N1 melegben is fertőzni; gyanítják, hogy a nagyfokú virulencia (szaporodási képesség) miatt. Bár egyre többet tudunk az új vírusról, vannak még megválaszoltalan kérdések. Ahogy a virológusok mondják, okozhat még meglepetéseket. Mivel teljesen új vírussal van dolgunk - ezek okozzák a világjárványokat -, a Föld lakosságának több mint 90 százaléka fogékony rá. A legjobb, amit tehetünk, hogy megtanulunk együtt élni vele: két-három évig szinte biztos, hogy marad, addigra fertőződhet meg ugyanis a lakosság. 

„Negyven évvel ezelőtt volt ilyen legutóbb - 1968-ban a H3N2 típus szedte áldozatait, itthon ötmillió embert fertőzött meg -, s mivel azóta sokat változott a  tudomány, teljesen új helyzetben kell helytállnunk" - fogalmaz Jankovics István gyorsan hozzátéve: sosem voltunk ennyire felkészülve egy világjárványra, mint most. Pánikra tehát semmi ok? Az majd kiderül. Egy biztos, sok múlik a felkészültségen. Az 1918-19-es spanyolnáthát is  - amely húszmillió halálos áldozatot követelt világszerte, a fiatal és egészséges emberekkel is végzett - egy új vírus okozta, ám a lakosság nem volt felkészülve. Mint később kiderült, nem a vírus, hanem a betegség szövődményei miatt haltak meg a legtöbben. Akkoriban ugyanis nemhogy antivirális szerek, de antibiotikumok sem voltak. 

Az új ellenség. Próbáljuk kiismerni © MTI/EPA

Itthon 1997-ben - akkor ütötte fel a fejét a világon az első H5N1-es (madárinfluenza) eset, azóta várnak a szakemberek az újabb világméretű járványra - készült el a nemzeti pandémiás terv, amely többek között azt írja elő, mi a teendő egy új vírus megjelenésekor. A legfontosabb az ellenanyag előállítása, így kibővítették az ország vakcinatermelő kapacitását, ennek köszönhetően bármilyen vírusból képesek vagyunk oltást előállítani. Megjelentek az antivirális szerek, ebből tartalékolt az ország, ugyanúgy a maszkokból is: ha szükség lesz rájuk, csak elő kell venni. Az infektológusokat felkészítették arra, hogy lesznek esetek, amelyek kórházi ápolást igényelnek.

Egyelőre enyhe lefolyású járvánnyal van dolgunk, de nem biztos, hogy ez így is marad. Így a szakma felkészültsége mellett ugyanolyan fontos az egyéni védekezés is, a tudatos viselkedés, amellyel lassíthatjuk a járvány terjedését, amíg nem lesz oltóanyag. Mert minél gyorsabban szaporodik a vírus, annál nagyobb az esély egy agresszívabb mutáció kialakulására, és így komolyabb betegségre is. Rajtunk múlik. Kezdhetjük például azzal, hogy távolságtartóbbak leszünk: mivel egy métert már nem tud áthatolni a vírus, ezzel megvédhetjük magunkat. Érdemes kerülni a liftezést, a kézfogást, az ölelkezést, a puszilkodást. Ha nem vagyunk jól, maradjunk otthon, vagy vegyünk fel maszkot.

Már Magyarországon is kapható például az a vírusölő szerrel átitatott arcmaszk, amely nemcsak meggátolja a vírus bejutását a szervezetbe, hanem el is pusztítja a maszk felszínére kerülőket. Főleg azoknak ajánlott, akik nem szeretnének, vagy nem kaphatnak (például várandósok) védőoltást. (Terheseken még nem próbáltak ki egyetlen vakcinát sem, így nincs arra vonatkozó adat, hogy alkalmazható-e vagy sem.  A jelenlegi szabályozás szerint a kezelőorvosnak kell eldöntenie, oltható-e a kismama vagy sem.)