Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Minden negyedik felnőtt magyar szokott hálapénzt adni háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak a lakosság szerint tízből nyolcan- kilencen. Az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak - derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.
|
|
|
|
A megkérdezettek 24 százaléka szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25 százalék), sem a 2003-as helyzethez képest (21 százalék) nem történt jelentős változás. A hálapénz önfenntartó erejére jellemző, hogy noha a hálapénz elterjedtsége (a gyerekgyógyász kivételével) a korábbi évek gyakorlatához képest tovább csökkent, a lakosság tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége mai is ad a kórházban a szülésznek, illetve a sebésznek hálapénzt, s alig kisebb a hálapénzt adók aránya a kórházi gyerek- és belgyógyászok esetében.
Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30 százalékuk (2009-ben 33 százalékuk) véli úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája.
A háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb (illetve egészségtudatos) társadalmi csoportok adnak az átlagosnál (24 százalék) nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek (33 százalék), az egyetemi végzettségűek (33 százalék), a vállalkozók (34 százalék), és az idősebbek (a 61 év felettiek 31 százaléka). Azok, akik a háziorvosnak adnak hálapénzt, az átlagosnál (40 százalék) nagyobb eséllyel (47 százalék) gondolják azt, hogy a hálapénz nem korrupció.
Kinyomtatom
Elküldöm
Az ébredés utáni cigaretta árt leginkább »
Évek óta nem sikerül eladni az üresen álló fantomkórházakat »
Szócska néhány tízezres béremelést ajánlott az orvosoknak »
Titokban ültettek fogamzásgátló implantátumot 13 éves lányok bőre alá »
