A leggyakoribb téli betegségek

Egyre korábban sötétedik, a hőmérő higanyszála alacsonyan jár, s mindez a közérzetünkre is hatással van. De milyen betegségeket hoz elő vagy erősít fel a tél? Sorra vettük a zord időjárási viszonyok között jelentkező nyavalyáinkat.

Végre havazik. A tél egyetlen szépsége mégsem tűnt el végérvényesen bolygónk folyamatos felmelegedése ellenére sem. Legalább ennyi örömünk legyen, ha már kénytelenek vagyunk elszenvedni a szürkeséget, az egyre kevesebb fényt, a ködöt, a hideget, a magas páratartalmat, és az ilyenkor már menetrendszerűen jelentkező nyavalyákat is. De nézzük, miről is van szó.

A fényhiány leginkább a hangulatunkat kezdi ki, bizonyos hormonok alacsonyabb szintje vagy hiánya miatt. Az úgynevezett boldogsághormon, azaz az endorfin csak napfény hatására termelődik szervezetünkben, így  a téli hónapokban érezhetően lecsökken a szintje. Helyébe annál több melatonin, azaz alváshormon lép, szinte garantálva a fáradékonyságot, lehangoltságot. Jó esetben nem lesz súlyosabb következménye. A melatonin a sötétség hatására termelődik a szervezetben; a nap különböző szakaszaiban más és más mennyiségben van jelen a vérünkben: éjjel tízszer magasabb a hormon szintje, mint nappal. Éppen ezért fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában. Sokaknál, az arra hajlamos embereknél ilyenkor nagy eséllyel alakul ki a szezonális depresszió. Éppen ezért használjunk ki minden napfényes percet: menjük ki a szabadba, sportoljunk, vagy csak "töltődjünk fel" egy hosszabb sétával, ennyi is elég, hogy felpezsdítsük a vérkeringést, ami máris jobb közérzetet biztosít.

Szívünkre megy

© MTI/EPA

A tartós hideg a szívünkkel sem tesz túl sok jót. Köztudott, hogy télen gyógyszerszedés mellett is magasabb a vérnyomás. "A hidegre a szervezet ugyanis  az erek beszűkülésével reagál, hogy minél jobban megtartsa a hőt" - mondta el a hvg.hu-nak Ádám Rita meteorológus.  Majd folytatta: ezzel a szívnek lesz rosszabb,  ilyenkor nehezebben pumpálja a vért, ami egészséges embernél nem jelent különösebb gondot. Nem így egy szívbetegnél, akinél keringési rendellenességek léphetnek fel, sőt, szívkoszorúér-görcs is kialakulhat.

Szirmák Eszter kardiológus szerint hideg, szeles időben gyakran tapasztalhatjuk, hogy az utcára lépve hirtelen elakad a lélegzetünk, és mellkasi nyomás lép fel; ez is jól jelzi, hogy a mostoha időjárás megterheli a szervezetet. A szívbaj megelőzése érdekében ezekben a hónapokban is időt kell fordítani a rendszeres mozgásra, ez lehet reggeli torna, szobakerékpározás vagy egy kiadós séta a szabadban. Amennyiben nagyon hidegre fordul az idő - mínusz 8-10 fok -, jól fel kell öltözni, és védeni kell a szájat is, hogy ne közvetlenül lélegezzük be a hideg levegőt. Amint fokozatosan hozzászoktunk a hideghez, már bátrabban szívhatjuk be a friss levegőt a tüdőbe.  Gondot kell fordítani a vitaminpótlásra is, segíthet a fertőzések leküzdésében. Nem ajánlott zsíros, nagyon nehéz ételeket fogyasztani; a testsúly megőrzése, a fizikum karbantartása sokat segíthet a keringési rendszer megóvásában. Érdemes figyelni a vérnyomásunkat, időnként ellenőriztessük a koleszterin, triglicerid, húgysav és vércukor szintünket is.

Légúti betegségek

A kardiológus szerint télen a másik komoly veszélyt a fertőzések jelentik a szívbetegek számára, egy felső légúti hurut akár életveszélyes lehet. Ahogy a meteorológus mondja, ilyenkor a hideg mellett alacsonyabb a páratartalom is - az ideális 40-60 helyett általában csak 20-30 százalékos -, s ez akár hetekig tarthat: ideális klíma az influenzavírusnak. Ahogy a tüdőgyulladást okozó vírusoknak, baktériumoknak is, a téi járványok idején ugyanis a tüdőgyulladást vírusok (elsősorban az influenza A vagy B vírus) okozzák, de rendszerint ilyenkor is számolni kell (másodlagos) bakteriális fertőzéssel. Az úgynevezett atípusos kórokozók azért veszélyesek, mert sokszor nem ezek okozzák a jellemző tüneteket, gyakran tünetszegényen zajlik a betegség, így nehezen felderíthető. (Mivel a felső légúti betegségek körülbelül 70 százalékát vírusok okozzák, felesleges, sőt káros antibiotikumokat alkalmazni. Antibiotikummal a baktériumok pusztíthatók el, így használatuk a bakteriális felülfertőződés kezelésében jöhet számításba.)

Az alacsony páratartalom könnyen kiszárítja a nyálkahártyát, a légutakat, ami azért nem egészséges, mert könnyebben megtelepednek a vírusok. De kiszáríthatja a bőrt és a szemet is; a legtöbb panaszuk a kontaktlencsét viselőknek lehet, hiszen ilyenkor könnyen begyulladhat a szem. A nem megfelelő páratartalom felerősíti a reumás fájdalmakat, az ízületi panaszokat, nemritkán gyulladást okozva.

Megfelelő védelem

Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus szerint a szervezet védekező rendszerének támogatására szép számmal találhatunk idény jellegű friss gyümölcsből és zöldségből olyanokat, amelyek hatékonyan fokozzák szervezetünk fertőző betegségekkel szembeni ellenállását. Segítenek a meleg innivalók: tea, kakaó, tejeskávé, a C-vitamin, amelynek napi rendszeres beviteléről gondoskodhatunk friss zöldségek és gyümölcsök nagyobb mennyiségű fogyasztásával. Egyéb téli zöldségfélék, mint a petrezselyemgyökér, zeller, cékla, karalábé, retek, fekete retek, valamint a száraz hüvelyesek (szárazbab, lencse, sárgaborsó) nagy vitamin- és ásványianyag-, valamint jelentős rosttartalmuk miatt segítik az emésztőrendszerünk és az egész szervezetünk működését. További antioxidáns hatású vitaminjaink is a szervezet védelmét szolgálják, így az E-vitamin (mandulában, mogyoróban, a különböző növényi olajokban, a búzacsírában és az avokádóban), a cink (a vörös húsfélékben, a teljes kiőrlésű kenyerekben és gabonafélékben), valamint a szelén (a napraforgómagban, a tonhal konzervben, a tőkehalban). Számos fűszernövényünket a népi gyógyászat is használta, vírusellenes hatást tulajdonítottak például a fokhagymának, de a nyersen fogyasztott vöröshagyma vagy a hagymahéj tea is ismert iylen vonatkozásban. A pre- és probiotikum-tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztása is támogatja a bélflóránk megfelelő működését, amely szintén a szervezetünk védelméhez járul hozzá.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a mértéktartó, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás, a meleg italok, a vízben oldódó vitaminok, pre- és probiotikumok napi rendszeres bevitele és a testedzés segíti a szervezetet a fertőző betegségek elleni küzdelmében és a téli elhízás megelőzésében.