Az Economist védelmébe vette Geréb Ágnest

A brit The Economist című lap védelmébe vette Geréb Ágnest és az otthonszülést, szerintük ugyanis úttörő jelentőségű a több ezer babát világra segítő szülésznő tevékenysége. Magyarországon az évente megszülető közel 100 ezer gyerekből 500-600 jön világra kórházon kívül, az esetek többségében nincs jelen orvos. Itthon egyelőre nem szabályozott az otthonszülés, ám a szakma abban egyetért, hogy a tiltás nem megoldás, meghatározott keretek között igenis lehetővé kell tenni az otthonszülést.

A szülés élménye meghittebb családi körben, és valójában egy természetes folyamatról van szó, ahol a szülő nő a főszereplő, a többiek csak asszisztálnak. Az orvosok többsége szerint viszont a fejlett kórházi, technikai háttér elengedhetetlen a gyermek világra segítésénél, hiszen komplikáció, nem várt szövődmény bármikor felléphet szülés közben, és ilyenkor nem csak az anya, hanem a magzat is veszélybe kerülhet - foglalaható össze röviden az otthoni és a kórházi szülést támogatók álláspontja.

Magyarországon jelenleg nem tilos az otthonszülés, a nők alkotmányos jogát a szülés helyszínének megválasztására nem korlátozza semmiféle jogszabály, ám a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak, a nők saját felelősségükre hozhatják világra otthon a gyermeküket.

A The Economist szerint a szülészeti ellátás ma Magyarországon valóban kiváló, a képzett orvosoknak köszönhetően pedig a halálozási arány is igen alacsony. Ám azok, akik megkérdőjelezik az orvosi hivatás szükségességét, problémákkal szembesülnek. Geréb Ágnesre, az otthonszülés úttörőjére nyolc év börtön várhat. A vád szerint az általa levezetett szülések közül egy halálos kimenetelű volt, két alkalommal a sürgősségi osztályra kellett beszállítani a vajúdó édesanyát, a negyedik esetben pedig néhány hónappal születése után halt meg egy csecsemő, akinek világrajötténél asszisztált. A magyarok többsége szerint a nem várt komplikációk is azt bizonyítják, hogy az otthonszülés kockázatos, és azok, akik támogatják, felelőtlenek.

Merre bilen a mérleg nyelve? Fotó: Pataky Zsolt

Pontosan a szülés közben felmerülő, előre nem látható problémák miatt kezeli fenntartásokkal a kórházon kívül való szülést az nőgyógyász orvosok többsége is. "Bármi előfordulhat, egyetlen szülésről sem lehet előre eldönteni, hogy komplikációmentes lesz-e vagy sem" - szögezte le megkeresésünkre Rákóczi István szülész-nőgyógyász. A Szent Imre Kórház osztályvezető főorvosa szerint a fő probléma, hogy az otthonszülést igénylő - egyébként viszonylag szűk réteg jogilag szabályozatlan területen kénytelen mozogni. Pedig a külföldi tapasztalatok szerint, igen szigorú szempontok szerint lehet ezt a tevékenységet folytatni. Jogszabályban kellene rögzíteni, ki választhatja az alternatív megoldást, és ki az, aki semmiképpen nem szülhet kórházon kívül.

Kizáró ok lehet például az, ha a baba túl nagy (4200 grammnál súlyosabb), esetleg túl kicsi, továbbá, ha császármetszésre van szükség, ha az anya ikreket vár, ha beteg vagy 35 évnél idősebb. Az is nagyon fontos feltétel, hogy legyen a közelben kórház. Ezek a feltételek amúgy bele is kerültek a jelenleg körvonalazódó, otthonszülést szabályozó törvénytervezetbe. Ebben már az is benne van, hogy a kismama választhatja meg, hogy orvosi vagy szülésznői segítséget kér. Korábban csak orvosi jelenléthez kötötték volna az otthonszülést, igaz, a tervezet nem hagyja ki az orvosi és kórházi jelenlétet: az újszülött kötelező szűrővizsgálatait csak a kórházban végezhetik el.

A parlament tavaly decemberben elfogadta az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, ez tartalmazza azt is, hogy rendeletben kell megállapítani az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait. A jogszabály megalkotása Az egészségügyi minisztérium I. féléves munkatervében szerepel. A tárca közlése szerint a kidolgozásnál figyelembe veszik az elmúlt évek során gyakorlati tapasztalatot szerzett szakemberek véleményét, javaslatát, valamint a nemzetközi ajánlásokat, irányelveket.

A brit lap elismeri, hogy az otthonszüléstől való félelem a nyugati országokban már igencsak idejemúlt, nem úgy a keleti országokban, ahol a szülést nem természetes folyamatként, hanem orvosi problémaként kezelik, és ahol az abortusz mindennapos esemény. Az olyan eljárás, mint a gátmetszés (a vulva bevágása) rutin beavatkozásnak számít, ellenben Geréb Ágnes azt mondja, hogy mindezt tíz esetben hajtotta végre 3 ezer otthonszülésből. A The Economist bírálja a kórházakat amiatt, hogy gyakran használnak orvosi készítményeket a szülés megindítására, amely inkább az orvosok ügyeleti beosztásához alkalmazkodik, mintsem a természethez. Ráadásul Magyarországon az asszonyoknak fizetni kell, vagy hivatalosan, vagy a köpenyzsebbe csúsztatva a kórházi ellátásért, különösen a fájdalomcsillapításért - írják.

A lap szerint a kívülállók, akik megzavarják a szülészeti kartelleket, kollektív (és olykor önös érdekű) szembenállással találkoznak. A Geréb Ágnessel egyetértők felkérték a nemzetközi szakértőket, hogy bebizonyítsák, az otthonszülés biztonságos és Geréb rekordja dicséretre méltó. De a bíróság olyan szakértőket is kiválaszthat, akik a szülészeti piacról érkeznek, azaz elutasítják az otthonszülést – és ezzel együtt Geréb Ágnest is. A magát szülésznőnek valló Ágnes gyakran konfrontálódott kollégáival - számol be róla a tekintélyes brit lap, megemlítve egy konkrét esetet. 1997-ben felfüggesztették „felháborító tettéért”: beengedett egy édesapát a szülőszobába. A dolgok azóta megváltoztak, Magyarországon minden századik szülés zajlik le orvosi beavatkozástól mentesen. Geréb Ágnes szerint ennél jóval több folyhatna le természetes úton, nagyobb szerepet adva a bábáknak, kisebbet az „önkényeskedő” orvosoknak.