Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az autizmus közel 67 millió embert érint világszerte: évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel, rákkal vagy AIDS-szel együttvéve. Magyarországon 60 ezren élnek együtt ezzel az állapottal. A szakemberek nem tudják pontosan, milyen okok húzódnak meg a háttérben, ám egy még publikálás előtt álló magyar tanulmány szerint a 12 éves kornál korábban diagnosztizált betegségnél jól fejleszthetők a kézségek. Egy lezárult vizsgálat szerint pedig létezik olyan tanulási módszer, amellyel az autisták ugyanolyan jól sajátítanak el ismereteket, mint az egészségesek.
Az a jó ebben a tanulási formában, hogy független az IQ-tól, így lehet, hogy másoknál, például értelmi fogyatékosoknál is érdemes lenne vizsgálni – vélik Némethék, akik nemcsak az autizmust, hanem más fejlődési (értelmi fogyatékossági) és tanulási zavarokat is tanulmányoznak, s foglalkoznak az időskorban megjelenő kognitív zavarokkal, például az Alzheimer-kórral is.
|
| Fotó: Müller Judit |
Fiatal betegségről lévén szó, a felismerés hiánya nem a szülők hibája, akik nem kellőképpen tájákozottak. De sokszor a háziorvos is elintézi azzal, "furcsa a gyerek, majd kinövi". Már akkor érdemes jó szakemberhez – Németh is elismeri, hogy ebből egyelőre kevés van – fordulni, amikor a gyanú felmerül. Jelek pedig vannak, ilyen például a saját név hatás: ha a gyerek nem reagál a saját nevére, az árulkodó lehet. De ugyanilyen fontos a szemkontaktus működése, a mindennapi kommunikációs helyzetek, hogyan reagál oda-vissza a gyerek.
| Okok, magyarázatok és pánikkeltés |
|
Az autizmus kiváltó okait folyamatosan kutatják, ám teljeskörűen elfogadott magyarázat egyelőre nincs rá. A betegség viszonylag új megközelítését jelenti az az elmélet, miszerint a méhen belüli életszakasz során zajló "evolúciós harcra" vezethető vissza az autizmus. A Nature című tudományos folyóiratban publikált teória szerint a szóban forgó fogyatékosság arra vezethető vissza, hogy az anyaméhben növekedő magzatban a két szülőtől - fele-fele részben - származó géneknek bizonyos esetekben eltérő a biológiai érdeke, és megküzdenek az érvényesülésért. A csatározás természetes dolog ugyan, ám egyes ritka esetekben olyan eredményre vezethet, ami a hipotézis szerint fejlődési zavart, így autizmust okozhat az újszülöttnél.
Az autizmus kialakulásáért előszeretettel tették felelőssé a gyermekkori oltásokat is; ám erre sincs semmiféle bizonyíték. A tekintélyes brit orvosi hetilap, a The Lancet például nemrég hivatalosan is visszavonta azt az 1998-as cikkét, amelynek szerzője a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni védőoltás és az autizmus között vélt összefüggést felfedezni. Andrew Wakefild brit orvos tanulmánya a legélesebb vitát váltotta ki orvosi körökben. A cikk eredményeként meredeken csökkent a gyermekek átoltottsága, miközben nőtt a kanyarós megbetegedések száma. |
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket két-öt éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 szűk értelemben vett autizmussal ("gyermekkori autizmus") élő gyermekből körülbelül öt válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. Külföldi adatok alapján számolva minimum 60 ezer autisztikus személy él Magyarországon.
Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi vagy egyéb fogyatékossággal. Előfordulása fiúknál négy-ötször gyakoribb, mint lányoknál.
Kinyomtatom
Elküldöm
