Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#23)
Október 31-én állítjuk át az órákat, hogy kevesebb energiát használjunk fel a sötétebb hónapok során. Néhány éve már felvetődött, hogy van-e értelme az évente kétszeri változásnak, amelynek akár egészségügyi, illetve a közlekedésben tapasztalható hatásai is lehetnek. Az energiaiparban dolgozó szakembereket kérdeztünk.
|
|
Mintegy hatmilliárd forinttal csökkent a nyári időszámításnak köszönhetően az áramfelhasználás költsége, a fogyasztás így 120 gigawattórával kevesebb, mint átállás nélkül lenne - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) október 28-án kiadott közleményében. A megtakarított árammennyiség lényegében egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg - emelte ki Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. A cég szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat.
„Több kutató - főleg az Egyesült Államokban - vitatja az óraátállítás pozitív hatásait” - mondta a hvg.hu-nak Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. „Időről-időre hallhatunk meggyőző statisztikákat és számokat, hogy mekkora megtakarítást jelent az átállás, de érdemes ilyenkor utánagondolni, hogy mit mivel hasonlítunk össze. Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be újra a téli-nyári időszámítás használatát. De a 2010-es energiafogyasztásunkat nehéz lenne összevetni a 30 évvel ezelőttivel, nem beszélve arról, hogy a mindenkori áramfogyasztás jelentősen összefügg a napi időjárással is.”
|
|
A kékkel jelölt területeken átállítják az órákat, a pirosakban nem. A narancssárgával jelölt területeken eltörölték az óraátállítást. Fotó: Wikipedia |
„Mivel az utolsó referenciaév, amelyben nem volt óraátállítás, már nagyon régen (a hetvenes évek végén) volt, a megtakarítás mértékére csak becslés adható” - fejtette ki Tari Gábor. „A becslés módszere az óraátállítás körüli, hasonló típusú napok fogyasztói igényalakulásának összehasonlításán alapul. A megtakarítás lényegében a világítási igény csökkenéseként jelentkezik, az órák átállításának lényege ugyanis a napkelte és a napnyugta közötti időszakhoz minél jobban igazodó napi aktivitás beállítása. A megtakarítás ennek megfelelően a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között a legjelentősebb, főként a tavaszi és a kora őszi hetekben, a reggeli és az alkonyat körüli órákban. A megbízható becslés feltétele természetesen, hogy kiszűrjük a fogyasztói igényeket befolyásoló egyéb tényezők hatását.”
„Nem feltétlenül jelent az átállás annyi megtakarítást, mint régen, mert az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, sokkal jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez” - tette hozzá a Boross Norbert. „A légkondicionáló-berendezések miatt is teljesen megváltozott a fogyasztási struktúra, régen a terhelési csúcsok télre estek, de akkor leginkább csak a világításra, esetleg esti rádiózásra, ritkán tévézésre használták az emberek az áramot, fűtésre pedig szinte egyáltalán nem.”
Az ELMŰ szóvivője hozzátette, amikor az átállást bevezették, az egyik legnagyobb fogyasztó a közvilágítás volt, amely eleinte kapcsolóórás rendszerben működött: az előre beállított időpontban kapcsolta le- és fel az utcai lámpákat. Ma már számítógépek vezérlik a közvilágítást, amelyek a kültéri fény erejét mérik, és sötétedéskor gyújtják fel a lámpákat.
bólogatótársaság
paci
papy on board
A középeurópai időszámítás Magyarország számára a legkedvezőtlenebb. Teljesen értelmetlen átállni a téli időszámításra, ami ugye az eredeti.
Éltem egy darabig Sevillában, ami ennek az időzónának a legtávolabbi/tulsó fele, ebből adódóan ott megy le legkésőbb a Nap. Amint átmentünk Portugáliába, ami már egy másik időzóna, nagyon kellemetlen volt az egy órával hamarabbi sötétedés. Megkockáztatom, hogy az emberek életmódjára is rányomja bélyegét.