Tippek: így érdemes tanulni

Ne hagyjuk ki a reggelit, időnként tartsunk szünetet, hallgassunk zenét, s olykor egy hideg zuhany sem árt. Ennyi lenne a tudás megszerzésének a titka? Biztos nem. De összegyűjtöttünk néhány praktikus tanácsot, amelyek segíthetnek az új tanévben.

A Science című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány azt hangsúlyozta, hogy a hagyományos tanulási módszerek közé tartozó ismételgetéssel sokkal jobban és hosszabb ideig megőrizhetők az újonnan szerzett ismeretek, mint a modern technikák révén, amelyek az írott szövegek jelentős részének elsajátítása terén a gondolat-, illetve agytérképek használatára esküsznek. (A gondolattérkép lényege egy olyan ábra kidolgozása, amely az olvasott szöveg lényeges elemeit, szavait, valamint a hozzájuk fűződő gondolatokat tartalmazza, és egymással való kapcsolatuk alapján elrendezve jeleníti meg őket.)

A tanulás sokaknál csak egy a napi sok teendő közül. Éppen ezért talán a legfontosabb tanács, hogy meg kell szerveznünk a napunkat, különben csak erre nem marad idő. Az önszabályozással, határidők megadásával gyakran kevesebb idő alatt többet tehetünk – abban legalább egyetértenek a szakértők, hogy a hosszú távú tanulás technikákat igényel.

Összeszedtünk néhány tippet iskolakezdésre, ami jól jöhet bárkinek. A tanulás három alapvető technikája a vizuális, az akusztikus és a kinesztetikus (érzés, tapintás, mozgás); ha az egyik nem működik, próbálkozzunk a másik kettővel – javasolják a szakértők.

90 perces ciklusok

Fotó: Túry Gergely

A vérkeringés hiánya együtt jár a koncentráció hiányával. Éppen ezért ne üljünk sokáig egy helyben, olykor álljunk fel, mozgassuk meg végtagjainkat, ez fokozza az összpontosítást és az emlékezést is. A szünetek során az agy nemcsak pihen, hanem elég időt kap ahhoz, hogy az információkat magába szívja. Ha nagyon profik akarunk lenni, osszuk a tanulási időt 90 perces ciklusokra, és ezekből szánjunk 20 percet pihenésre, relaxálásra. Amennyiben nincs időnk ilyen hosszú szünetekre, az is megteszi, ha tárgyat/témát váltunk időnként. Álljunk néha a zuhany alá, vagy vegyünk egy forró fürdőt, ugyanis mindkét tevékenység oldottá tesz, így könnyebben felismeri agyunk a ragyogó ötleteket. De a séta is ugyanilyen pozitívumokkal jár.

Ugyanilyen fontos, hogy ha tanulunk, akkor csak arra öszpontosítsunk, ne kapcsoljuk be például a tévét, de még csak ne is idegeskedjünk, a nyugtalanság sem hat jól az információk elraktározására. Néha az is segíthet, ha sötétben tanulunk, kizárva így a külső ingereket; ez kifejezetten ideális a kinesztetikus – mozgásra, tapintásra támaszkodó – tanuláshoz.

A szakértői tanácsok között olyan is akad, amely azt mondja, hogy írjunk, ne gépeljünk, csak a kézzel való írás ösztönzi a gondolkozást. Csak azzal, hogy tollat tartunk a kezünkben, olyan pontokon masszírozzuk ujjainkat, amelyek ösztönzőleg hatnak az észjárásra. Használjunk színes könyvjelzőket a könnyű eligazodásért, ha pedig emlékeztetőket is ragasztgatunk a könyvbe, anélkül jegyezhetjük fel gondolatainkat, hogy összefirkálnánk a kötetet.

Az emlékezés trükkjei

Azon kívül, hogy mozaikszavakat – ezek a kódszavak az információkra való emlékezés alapvető trükkjei, némelyik annyira hatékony, hogy évekkel később is működik – használunk az emlékezés segítésére, más módon is segíthetjük ezt a folyamatot. Hallgassunk például zenét: kutatók már régen bebizonyították, hogy egyes zenék nagyszerűen hatnak az emlékek felidézésére. Azok az információk, amiket egy konkrét dal vagy album során tanultunk meg, gyakran azáltal felidézhetők, hogy lejátsszuk magunkban a számokat.

Tanuljunk új nyelvet, azt mondják: ahány nyelvet beszélünk, annyiféle ember vagyunk. Ha eredeti nyelven olvasunk könyveket, olyan belső jelentéseket is felfedezhetünk, amelyek a fordítás során elvesztek. Kapcsolhatunk történeteket is az új tudáshoz. Egy tanár például úgy tanította az atomok, elektronok és protonok viszonyát, hogy a diákok szomszédaihoz hasonlította őket, a tanulók így soha többet nem keverték össze. Csökkentsük a stresszt is, a ránk nehezedő nyomás és a lehangoltság csökkentheti az információkra való emlékezés képességét.

A jó tanácsok között ott van az is, hogy sose hagyjuk ki a reggelit. Némi fehérje fogyasztásával táplálhatjuk az agyunkat, a proteinhiány ugyanis gyakran fejfájást okoz. Könnyű ételeket ebédeljünk, a zsíros, nehéz ennivalótól elálmosodik az ember.