Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint világszerte legalább 20 millió ember marad életben szívroham vagy agyi katasztrófa után, de életük minősége legtöbbször továbbra is rossz, ráadásul sokféle és drága kezelést igényelnek. Ha sikerülne infarktust követően az elhalt szívizomsejteket pótolni, a szívgyógyászati ellátás lehetőségei alapvetően megváltoznának.
|
|
Ha valamelyik koszorúérág elzáródik, az általa vérrel, oxigénnel ellátott szívizom terület elhal. Ha ilyenkor a beteg rövid időn belül megfelelő szakintézetbe kerül, jó esélye van arra, hogy túléli ezt az eseményt, és a későbbi kilátásai is sokkalta jobbak. Nem megfelelő ellátás esetén azonban a szív teljesítménye az elhalt szívizomszövet nélkül jelentősen romlik, szívelégtelenség alakul ki, mely folyamatos gyógyszerelést, gondozást igényel és a betegek gyakran kerülnek vissza a kórházba.
A kutatók már régen keresik a lehetőséget az elhalt szívizomsejtek pótlására. Legígéretesebbnek az őssejtkezelés tűnik, ám mindeddig megbízható megoldás nem született. A brit Bristol Heart Institute kutatója, Raimondo Ascione és munkacsoportja a Stem Cell Reviews & Reports című folyóiratban közölt vizsgálatában egy ritka őssejtet, a CD133+ jelzésűt tanulmányozták, mely a köldökzsinórvérben található. Laboratóriumi körülmények között megtalálták azt a módszert, amellyel az őssejt szívizomsejtté alakítható.
|
| Fotó: AP |
A kutatók korábban a saját csontvelőből származó CD133+ őssejteket használták, de ezek a betegeknek visszaadva az öregedés és kockázati tényezők miatt kisebb mértékben tudnak a szívizomzatba beilleszkedni, mint a magzati őssejtek. Laboratóriumuk 2013-ig kapott engedélyt és megfelelő anyagi támogatást a kutatómunka folytatására.
Kinyomtatom
Elküldöm
