Kiderült, hol és mitől boldog igazán a magyar

Kiderült, hol és mitől boldog igazán a magyar

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Balkányi Nóra

Elkészítették Magyarország első boldogságtérképét több mint 5300 kitöltő válaszai alapján. Az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma és a Jobb Veled a Világ Alapítvány önkéntes felmérésén nem csak azt vizsgálták, melyik város a legboldogabb, hanem például az is, a férfiak boldogabbak-e, vagy a nők.

A rossz hír az, hogy leginkább sehol nem vagyunk boldogok, a jó viszont az, hogy azért megtanulhatjuk, hogyan legyünk azok. A 67 online is elérhető kérdésre Magyarország 737 településéről érketek válaszok. A legfiatalabb kitöltő 14, a legidősebb 88 éves volt. A szakmai irányító professzor, Oláh Attila az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője az eredmények bemutatásakor azt mondta, a minta a települések szempontjából reprezentatív. (A felmérés az anyagi helyzetre vagy társadalmi osztályra például úgy kérdezett rá, hogy a válaszadók magukat inkább gazdagnak vagy szegénynek tartják-e – lehet tippelni, ki boldogabb). A kérdőívet februárban osztották meg, a válaszokat három hónapon keresztül fogadták.

Minden másra ott a MasterCard
A felmérés eredménye általában megegyezik a nemzetközi mintákkal. Nemek tekintetében egyedüli kivétel az EU-n belül Anglia, ahol a férfiak átlagosan boldogabbak, mint a nők. Uniós boldogság-viszonylatban amúgy  erősen az utolsók között van Magyarország, sorrendben csak Ukrajnát, Portugáliát, Oroszországot, Szlovákiát és Bulgáriát előzzük meg. A listát messze vezeti Dánia, utána jön Svájc, Ausztria és Finnország. Pedig nekik nincs Oravecz Nórájuk.

Boldogság, gyere haza

Az eredmények alapján nem meglepő módon boldogtalanságban vezetnek azok a térségek, ahol átlagosan amúgy több mélyszegénységben élő ember él. Magyarországon a Közép-Dunántúlon a legboldogabbak, ezután következik Közép-Magyarország és Észak-Alföld. Eggyel szomorúbbak a Dél-Alföldön élők és a Nyugat-Dunántúliak, kifejezetten boldogtalanok az Észak-Magyarországiak és a Dél-Dunántúliak. Szűkebben, megyék szerint Zalában és Veszprémben van a legtöbb boldog ember. Pesten az átlagosnál boldogabbak élnek, legboldogtalanabb Somogy és például Borsod-Abaúj-Zemplén. Városokra bontva nyert Győr, elesett Miskolc.

©

Az adatokat az anyagi helyzet és a régiós eloszlás mellett a nemek, a települések nagysága, az életkor, a foglakozás, a családi állapot és a gyerekek száma alapján is megvizsgálták. Földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a felmérés eredménye szerint

a nők mindenhol boldogabbak, mint a férfiak.

Összefoglalva: boldogabbak azok, akik magukat gazdagabbnak tartják, a Dunántúlon és kisebb településen élnek, diplomások, 30-50 közöttiek, kapcsolatban élnek vagy családosak, akiknél négy, vagy több gyerek van, és foglalkozásukat tekintve maguk irányítanak, vállalkozók. „Kijelenthetjük tehát, hogy a boldogságot a társas kapcsolatokban kell keresni” – mondta Oláh Attila. A világ eddigi leghosszabb, harvardi boldogságkutatása, 75 év eredményeit összefoglalva hasonló eredményt hozott, egy fontos kitétellel: nem elég kapcsolatokat kialakítanunk, azok jó minősége vezet hosszan tartó boldogsághoz.

©

Happiness Is a Warm Gun

Kék a madár
A boldogság mérhetőségére és a fogalom tudományos körülírására a viszonylag új tudományág, a pozitív pszichológia ad válaszokat. Arról, hogy a boldogság tanulható, gyakorlatokkal fejleszthető és épp ezért nem magánügy, Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítványvezetője, a felmérés indítója beszélt. A 2014-ben indított ingyenes tízhónapos képzéséről vagy az iskolai boldogságórákról mindent megtalál az alapítvány oldalán.

Oláh Attilát arról is megkérdeztük, mit gondol a kormány jelenlegi plakátkampányának hatásáról és boldogságkutatóként egyetért-e azzal, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa ehhez hasonló félelemkeltő propagandára Szerinte „általános hatásról nem lehet beszélni. Ez a személy értékeitől, ideológiai megfontolásaitól, pártpreferenciától, és egyéb tényezőktől függ. A boldogság ötven százalékban genetikailag meghatározott – vannak, akik a negatív, mások a pozitív hatások befogadására érzékenyebbek. (...) Az biztos, hogy nem segít azokon, akik a negatív hatásokra érzékenyek és a félelem érzését élik át."

Oláh Attila és Bagdi Bella
©

Bárhogyan legyen, szerintünk Szombat Vica fotós Boldogság-projektje adja meg a végső választ. A lényeg az, hogy kövessük az álmainkat, és nyissuk ki a szívünket.

Oláh Attilával készült interjúnkat a HVG Pszichológia 2016/1. számában találja.

Hozzászólások