Hercsel Adél
Hercsel Adél

A borúlátóbb szakértők szerint húsz év múlva következhet be a fordulat, amikor a férfiak közt többségbe kerülnek azok, akik nem képesek a gyermeknemzésre. De ki és mi tehet arról, hogy a férfiak nemzőképessége világszerte csökken, és ma minden ötödik magyar pár meddő?

2016-ban már nem volt olyan földrész a világon, ahol a férfiak megtermékenyítő képessége ne csökkent volna drasztikusan. Míg a 60-as, 70-es években az átlagos spermiumkoncentráció valahol 80-100 millió per milliliter körül mozgott, ez az érték mára közel 40 millió per milliliterre csökkent. Mindez azt jelentette, hogy Nyugat Európában minden hatodik, Közép-és Kelet-Európában pedig már minden ötödik párnak szembe kellett néznie a meddőséggel, és ennek mentén a párkapcsolati krízissel. Egyes borúlátó szakértők 2035-re várják a kritikus fordulatot, mikor a férfiak közt többségbe kerülnek azok, akik nem képesek a gyermeknemzésre.

©

Mindez akár egy ígéretes sci-fi kezdete is lehetne, holott a rémisztő megállapítások a mai valóságot festik le. A Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati Klinikájának becslése szerint ma 100 szülőképes korú párnál rendszeres nemi élet mellett 18-ban nem fogan gyermek. A WHO és a KSH alacsonyabb arányokat mér, de még így is azt mondják, hogy a meddő magyar párok száma 150-200 ezer körül lehet.

Bár a meddőségről a mai napig sokan automatikusan női problémára asszociálnak, a biológiában működik a gender equality: a meddőségért fele-fele arányban „felelnek” nők és férfiak.

Egész pontosan a probléma negyven százalékban női, ugyanilyen arányban férfi, az esetek 20 százalékában pedig ismeretlen eredetű. Más megközelítésben, az andrológiai adatok azt mutatják, hogy a meddő esetek 50 százalékában a férfinél is van „hiba”, ezen belül 30 százalék a tisztán férfieredetű zavarok megoszlása. Ugyanakkor az arányokat hamarosan átbillentheti, hogy a hímivarsejtek koncentrációja és mozgékonysága világszerte egyre csökken, arról nem is beszélve, hogy mindezzel párhuzamosan rohamosan nő a hererákos megbetegedések száma.

Tartós vibráció

Mikor a téma egyik szakértőjével, Szöllősi János nyugalmazott egyetemi tanárral beszélgettünk, a szegedi andrológus legalább fél órán át sorolta a hvg.hu-nak a lehetséges okokat és összefüggéseket. Az egészen biztos, hogy érdemes elkülöníteni a szervi eltéréseket, ide tartoznak többek között a here fejlődési és genetikai zavarai, a különböző elzáródások és a herevisszér tágulatok. „Nem egyszer fordul elő, hogy valaki eleve olyan endokrin eltérésekkel születik, amelyek csökkent hereműködést okoznak, például olyan alacsony a herehormonok szintje, hogy az illetőnek nincs spermiogenezise, vagyis nem termelődnek hímivarsejtjei.”

©

A környezeti tényezők és ártalmak befolyásának meghatározása már nem ennyire egzakt. Az orvos szerint a második világháború során és után számtalan olyan vegyszer került forgalomba, így az emberi szervezetbe, ami nem tett jót a spermiumoknak: közülük talán az egykori népszerű DDT rovarirtó szer lehet a legismertebb, amit a 60-as évek végén be is tiltottak. „Azt is régóta tudjuk, hogy a here hőmérséklete az alapvető testtemperatúránál mindig egy-két fokkal hűvösebb, ezért ha hosszú távon nagy meleg éri - magas láz, túlzásba vitt szaunahasználat –, a spermiumszám károsodhat. Biztos, hogy a tartós vibráció sem tesz jót: taxisoknál, kamionosoknál, traktorosoknál, és egyéb sofőröknél, akik sokszor 8-12 órát töltenek a volán mögött, gyakrabban figyelhető meg a kóros spermiogram.”

©

Szöllősi János szerint az egyelőre nem száz százalékig bizonyított, hogy mi lehet az összefüggés a nadrágzsebben tartott mobiltelefon és a meddőség között, bár elég valószínű, hogy az ionizáló sugárzás, és a huzamosabb mechanikai szorító hatások jelenléte (szűk farmer) kártékony. De miként hat a férfi életmódja a spermiumokra? Az életvitel befolyását remekül példázza a szegedi egyetem egyik klinikai kutatása, mikor elhízott férfiak szervezetében magasabb az ösztrogénszintet azonosítottak, ami szintén kórós spermaképhez vezet.

„A dohányzás befolyása is ugyanilyen egyértelmű: napi egy doboz cigarettától az ondóváladékban lévő kadmiumszint a húszszorosára emelkedik, a kadmiumról pedig bizonyítottan tudjuk, hogy a spermiumok ellen hat. A nagyon súlyos dohányosoknál majdnem egyértelmű, hogy a cigaretta okozza a meddőséget, az alkoholizmust és a drogozást pedig még nem is említettem. Szóval sok esetben életmódváltásra, több mozgásra és egészségesebb, kímélőbb étrendre van szükség” – mondja a szakember.

Azt már Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem andrológus docense teszi hozzá, hogy az életkori tényezőket a férfiaknál sem szabad figyelmen kívül hagyni. „Az ő biológiai órájuk is működik, csak később, és lassabban kezd el ketyegni” – állítja a szakember, aki emlékeztet, hogy a férfiak nemzőképessége a 25. életév körül van a csúcson, majd 40 körül náluk is egyértelmű hanyatlás kezdődik, ami nyomon követhető a fejlődési rendellenességek kialakulásának és a vetélések előfordulásának számában.

Előbányászott ivarsejt-előalak

Tökéletesen érthető, hogy a nőknél jóval nagyobb múltra tekint vissza a meddőség kivizsgálása, ugyanakkor az is igaz, hogy az andrológiai diagnosztika forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben. Míg 10 évvel ezelőtt a férfiak 60%-ánál nem derült ki a meddőség oka, ez az arány ma 30%. Sok esetben a korábbi betegségeket, életmódbeli és környezeti tényezőket feltáró első konzultáció forró nyomra vezethet, ahogy a diagnosztikai lépcsősor következő állomását jelentő fizikai vizsgálat is: ilyenkor például már egy kisméretű here is árulkodó jel lehet.

©

Kopa Zsolt egészen fantasztikusnak tartja, hogy ma már milyen genetikai, immunológiai, hormonális, biokémiai, szövettani és képalkotó vizsgálatok elvégzésére képes az andrológia. A spermamintából meg tudják mondani, hogy az illető mekkora megtermékenyítő képességgel rendelkezik: mennyi hímivarsejtje van, ezek mennyire mozgékonyak, és milyen az alaki felépítésük. Sőt, azt is meg tudják vizsgálni, hogy a hímivarsejtek közül melyik alkalmas a megtermékenyítésre, ám az egyelőre kísérleti fázisban van, hogy ezeket ki is tudják válogatni. Ugyanakkor az egyetemi docens úgy látja, hogy a gyógyszeres terápia ezen a téren kullog a diagnosztika után, ha egyáltalán kullog utána.

„Jelenleg kevés gyógyszeres kezelést ismerünk, ami valóban hatékony, ezek közül kettő evidencia alapú: egy hormonkezelés és a nem hormonális antioxidáns csoport javíthat a spermaképen, természetesen csak megfelelő kivizsgálás utáni szigorú indikációval. A sebészi kezelésben léteznek különböző mikrosebészeti műtéti technikák, amelyek szintén sokat fejlődtek az utóbbi időben.” Kopa Zsolt azt is hozzáteszi, ha egyáltalán nem termelődik hímivarsejt, ezekkel az eljárásokkal ma már sok esetben el tudják érni, hogy ivarsejtet, vagy valamilyen ivarsejt-előalakot elő tudjanak bányászni, amivel a lombikprogramot már meg lehet próbálni. Ezen túl az orvosok a herevisszér-tágulatokat és az ondóúti elzáródásokat is mikrosebészeti eljárásokkal teszik helyre, továbbá a nem tapintható hererákok esetén is használható ez a technika: sikertörténet, hogy több esetben a daganatot ma már a here megtartásával is el tudják távolítani.

Lelki oldal

Legalább olyan fontos a lelki, pszichés oldal vizsgálata, mint az orvosi diagnosztikáé – állítják a szakemberek. „Számtalan pár 8-10 év próbálkozás után köt ki nálunk a szegedi klinikán. Sokan addigra bejárták az egész országot, és minden kivizsgáláson átestek. Velük nagyon óvatosan kell bánni, hogy valóban érdemben segíthessünk nekik. Én be szoktam vállalni, hogy pszichésen is kezelem őket, ha pedig azt érzem, hogy kevés vagyok, bevonom a klinika pszichológusát is. Mi andrológusok pontosan tudjuk, hogy a meddőség micsoda rettenetes pszichés megterhelést jelent egy férfi és egy család számára” – meséli Szöllősi János.

A meddő pároknál sokszor már egy terápiás ülés, egy hatszemközti beszélgetés elindíthatja a pozitív irányú változást, elkezdheti oldani a gátlásokat és a párkapcsolati feszültségeket – mondja Szalánczi Krisztina. A meddő párok kezelésében is tapasztalattal bíró klinikai szakpszichológus szerint tipikus forgatókönyv, hogy a férfi először hárít, nem akarja elhinni, hogy igaz a diagnózis, majd a beletörődés után elkezdi hibáztatni magát. „A szégyen, a haszontalanság és a bűntudat ilyenkor nagyon erős a férfiban. Tipikus reakció, hogy túlértékeli a saját stresszkezelési képességeit, a problémát egyedül akarja megoldani, magába fojtja az érzéseit, miközben a felszín alatt egyre erősödik benne a félelem és a kétségbeesés, amiért már nem ő az uralkodó a családalapítás mikéntje és időzítése felett.”

Éppen ezért a szakemberek és a női partnerek feladata, hogy ráébresszék a férfiakat, hogy egy ösztönös reakciótól vezérelve ilyenkor ne lássák kockán forogni a férfiasságukat, mert a meddőség, nem a férfi minőség függvénye: élettani probléma, ami általában nem a potenciával áll összefüggésben.

 

Spermabankok szigorú állami felügyelet alatt

Áldatlan állapot. Magyarországon minden ötödik pár meddőségi problémákkal küzd. A férfiak meddősége miatt gyermektelen párok és a gyerekre vágyó egyedülálló nők a csodán kívül a spermabankokban bízhattak - amíg a családbarát kormány szét nem verte az éveken át jól működő rendszert.