szerző:
Palotai Nándor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 2001 Űrodüsszeiából ismert szuperszámítógép mellett felsorakozott Bud Spencer és Terence Hill is a nyolcadik RobonAUTon, ahol egy útonálló drónnal is meg kellett küzdeniük a versenyzőknek. A „flúgos futamon” azt is megtudtuk, miért jó lustának lenne, és miért veszélyes a fiatalokra a mérnökhiány.

„A világ legnehezebb problémájának a megoldásához érdemes a világ leglustább emberét megkeresni, ő fogja kitalálni a legegyszerűbb megoldást” – vallják a legkülönösebb versenyző duó, a Slackers tagjai. Ők - ars poeticájuknak megfelelően - 2-3 héttel kezdtek csak el dolgozni az autójukon. (A többi, általában háromfős csapatnál, 2-3 hónapos munka volt a felkészülés.)

Elszántságukat mutatja, hogy vetélytársaik is elismerték, milyen derekas munka lehetett az előző este még kótyagos, egyenesen menni is csak nehezen tudó autóból, az élmezőny egyik csúcsversenyzőjévé programozni a „lustAUTót”.

©

A Műegyetem Q épületének aulájában múlt szombaton uralkodó hangulat leginkább egy sportversenyhez volt hasonlítható a RobonAUT-on, noha komoly mérnöki teljesítmények mérték itt össze – csakúgy mint 2010 óta mindig – a tudásukat. A verseny ötletadója annak idején Tevesz Gábor volt. Az egyetemi docens a hvg.hu-nak elmondta, a RobonAUT célja nemcsak az indulók trenírozása, hanem a fiatalabb korosztály érdeklődésének a felkeltése is.

 

Ez utóbbi kétségtelenül évről évre sikerül is. Hiszen itt tényleg nem egy unalmas mérnöki bemutatóról van szó, hanem igazi robotautó-versenyről, ahol a résztvevőknek, a bámulatos mennyiségű tervezőmunkán túl, mindig marad idejük a járművük hangulatosabbá varázslására.

Az idei felhozatalból - a címadó Zsírlézeren túl - egészen nyugodtan ki lehet emelni például a KDG csapatát, melynek neve a „Különben dühbe jövünk” mondásból született. Naná, hogy a csapat be is ültette a legendás duót, Bud Spencert és Terence Hillt robotautójuk kormánya mögé. Mint mondják, ezzel adóztak a tavaly elhunyt nagy pofozó emlékének. (Kis szépséghiba, hogy a filmbeli hősök mindig nyertek, a KDG viszont végül csak az ötödik lett.)

A beszédes nevű Human Error csapat a 2001 Űrodüsszeia mesterséges intelligenciája, HAL  kezébe adta robotkocsija irányítását. Nomen est omen – az autó a korábbi sikeres tesztek ellenére szinte minden akadálynál megmakacsolta magát.

©

A név persze nem mindig kötelez: a versenyt végül az ARMageddon csapata nyerte.  De jegyezzük itt meg, hogy a „lustAUTó” is jól futott, ötödikként végzett. A további helyezettekről itt tájékozhatunk.

A 2010-es első RobonAUton még „csak” egy önjáró markoló megalkotása volt a cél, egy évvel később került be az azóta klasszikussá vált flúgos futam a feladatok közé. A nevezés egyik feltétele a tanszék "Robotirányítás rendszertechnikája" című tantárgyának a felvétele.

©

A megmérettetés két futamból áll. Az első, ügyességi futam során a versenyzők autóinak egy akadálypályán kell végigmenni két perces időhatáron belül. A második, gyorsasági futamon egy – szintén önvezető – Safety Car mögött megtett kör után kell a lehető leggyorsabban célba érni. Mindkét futamot önállóan kell teljesítenie a robotautóknak, az emberi beavatkozásért pontlevonás jár.

Ami az akadálypályát illeti, a szervezők minden évben hozzáadnak egy-egy új elemet, bár idén kettő is volt. Az elsőt egy útonálló drón jelentette, amely csak egy tisztelettudó lefékezést követően volt hajlandó felröppenni. A második – tapintatosságból legutolsónak hagyott – akadály pedig egy forgó hordó volt.

©

A futamok közötti szünetben azért vissza-visszaránt a buli- vagy sporthangulatból Tevesz Gábor, akit a mérnöki munkaerőhiányról kérdezgetünk. Ez első hallásra úgy tűnik, hogy az itt versenyző és a szurkoló egyetemistáknak kifejezetten jó hír, hiszen állásuk a diploma után biztosan lesz. A docens ezt megerősíti, a fiatal mérnökök iránt valóban megnőtt a kereslet, s ez azt eredményezi, hogy sokan már egyetemi éveik alatt - egyre növekvő fizetésekért - el tudnak helyezkedni.

Azonban tapasztalatai szerint ez csak rövidebb távon szolgálja a diákok érdekeit: a túl korai elhelyezkedés további szakmai ismeretektől foszthatja meg a hallgatót. A (túl) hamar munkába állt hallgatók egy része már be sem fejezi a képzést, így munkát ugyan kap, de sok esetben már diploma nélkül marad. Egy további problémát jelent, hogy az elhelyezkedéssel a hallgató leginkább a cégspecifikus részfeladatok elvégzését tanulja meg, ez pedig sok esetben munkahelyváltáskor egy új cégnél már nem elég.

©

A BME ennek kivédésére az utóbbi években igyekezett valamelyest szabályozottabb mederbe terelni a cégek és az egyetem együttműködését. A Villamosmérnöki és Informatikai Kara 2017 februárjától indította el például az országban az első, duális rendszerű műszaki mesterképzést.

©

A jövő műszaki szakembereinek a képzéséről beszélve, külön ki emeli Tevesz a nők alacsony arányát. Nyugatabbra nem ilyen nagyok a nemek közötti létszámbeli különbségek a műszaki egyetemeken. Nem véletlen, hogy a BME egy ideje külön hangsúlyt fektet rá, hogy minél több fiatal lány is meg kedvelje a műszaki pályát. Ennek eddig annyi az eredménye, hogy hatról tíz százalékra emelkedett az arányuk.