szerző:
hvg.hu

A kétszáz éve született költőről sokan tudják, hogy sajátos viszonyban volt a pénzzel, vagyonnal. Takarékosan élt, bár van, aki az erősebb jelzőtől sem riadna vissza.

Arany és a pénz viszonyára bizonyíték, hogy éppen az ado.hu szakportálon jelent meg dr. Juhász István cikke a témáról. A szerző arról értekezik, hogy a költő verseiben a pénz, az adózás jó néhány helyen megjelenik, és ami ennél is fontosabb, különböző kontextusokban. .

Egyik bizonyítéka egy idézet az 1848-ban írt János pap országa című versből

Első ága volt a hitnek

(Elmondom a nagyját):

Hogy minden termék tizedét

A papoknak adják,

Bort és búzát és baromfit,

Földeket is mellé

S faluszámra jobbágy-népet,

Aki a kövér pusztákat

Ingyen megmívelné.

János pap képzeletbeli országának hitelvei között az első a tizedfizetés kötelezettsége a papok számára. A citált néhány sor alapján is egyértelmű, hogy Arany meglehetősen rossz véleménnyel volt a papokról, illetve a nekik fizetendő tizedről. A vers más részeiben is ostorozza az egyházfiakat, illetve a németeket, akik a magyar népet csak pénzforrásnak tekintik. Arany református hitvallása ellenkezett a papi dőzsölés példájával, a nép kifosztásával. A papi tizedet egyébként az 1848. évi úgynevezett áprilisi törvények eltörölték. És ez csak egy a sok példa közül.