szerző:
MTI

Amerikai kutatók arra jutottak, hogy egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyák.

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól - olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az egyik elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön - egy európai és egy ázsiai - farkaspopuláció játszott szerepet.

A mostani tanulmány készítői viszont DNS-vizsgálatok segítségével azt mutatták ki, hogy az ősi kutyák nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt váltak el a farkasoktól, feltehetőleg az emberi jelenlét miatt, azt azonban nem tudják a kutatók, hogy mindez a világ melyik pontján zajlott le.

A szakemberek szerint maga a háziasítás "passzív" folyamat volt, ami azt jelenti, hogy nem az emberek kezdték el megszelídíteni a farkasokat, hanem azoknak egy populációja közelítette meg a vadászó-gyűjtögető népek táborhelyeit, hogy megszerezzék az ételmaradékokat. "Ebben pedig a szelídebb, kevésbé agresszív farkasok bizonyultak a legsikeresebbnek" - magyarázták a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az állatok nagyobb valószínűséggel barátkoztak össze az emberekkel.

Ezek a kutyák leginkább a mai kóbor ebekhez hasonlítottak: szabadon mászkáltak, nem volt "otthonuk", és ahol tudtak, élelmet csentek.

Mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az ősi kutyák földrajzilag kettéváltak. Egyik alcsoportjuk Kelet-Ázsiában, a másik Európában, Közép- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában kezdett terjedni. "Hétezer évvel ezelőtt a kutyák szinte már mindenhol jelen voltak, beleértve Észak-Amerikát is" - mondta Krishna Veeramah, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a korszak európai kutyájától származik a ma élő modern kutyafajták többsége.

A kutatók németországi kutyafosszíliák elemzésére alapozták eredményeiket. A 7000 és 4700 éves leletekből nyert DNS-mintákat összevetették a modern kutyáktól vett mintákkal. A megkövesedett maradványok a neolit korból származnak, amikor a prehisztorikus ember először próbálkozott meg a földműveléssel és a tartós letelepedéssel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!