szerző:
hvg.hu

S elárul mindent, amit a születési körülményeiről tudni lehet. Mostanság meg nagyon is érdemes tudni. Ehhez viszont érteni kell a jelnyelvet, amin a tojás "beszél".

Felteheti a kezét, aki minden egyes vásárláskor nagy merészen kinyitja a boltban a dobozt, és kiolvassa a tojás életrajzát. Nem igazán életszerű jelenet a szupermarketben vagy a sarki közértben. Kivéve, ha történés van, vagy húsvét. Utóbbi kampányidőszak szokott lenni, amikor a prémium magazinoktól az áruházas szórólapokig mindenhol felhívják a figyelmet, hogy nem mindegy, hol és milyen tojást veszünk. Most viszont az előbbi van.

Történés, ami kerítés ide vagy oda, bevándorolt hozzánk, de az is lehet, hogy már eleve itt volt. Ezt most ne firtassuk, a lényeg nem is változik tőle, vagyis hogy veszélyben a jó magyar tojás is. Meg is indult a kódfejtés. Már vitatkoznak is rajta okosok, pedig elég egyértelmű a nyelv, amin a tojás beszél: 10 számjegyet, illetve jelet használ. "Beszámol az állattartási technológiáról (szabad, alternatív, ketreces, ökologikus), elárulja a születési helyét (ország, megye, város), s hogy melyik állategészségügyi kerületből származik, bevallja, hogy tyúktojásról van-e szó esetében, és feltünteti az állattartó telep, illetve az istálló számát is.

A NÉBIH már 2012-ben kiadott egy ismeretterjesztő füzetet, amit érdemes fellapozni. Naprakész információk pedig a portáljukon.

©

Ha úgy döntenénk, hogy nem is veszünk máshol tojást, mint a piacon, valamelyik hétvégi termelői vásárban, akkor még azt is jó ha tudjuk: az 50 tojótyúknál kevesebbet tartó tenyésztő nem köteles a 10 jegyű kód használatára. Ha szép, jelöletlen tojásokat veszünk, nem árt tisztázni, pontosan honnan, kitől is kerül a kosarunkba (még ha nem is várhatjuk el nénikétől, bácsikától, hogy dombornyomásos névjeggyel érkezzen a standra).