szerző:
Tóth Sándor

A kiállítássorozat Székesfehérváron kezdődik október 29-én vasárnap a Szent István Király Múzeumban és a jövő év április 15-én ér véget a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.

Fehérvár után még ebben az évben a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (november 28. – december 17.) és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum (december 29. – 2018. január 21.) mutatja be a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincsét. A három dunántúli megyei jogú város után az ország másik felében, a kecskeméti Katona József (2018. január 30 – február 18), a miskolci Herman Ottó (2018. február 27 – március 18), végül pedig a nyíregyházi Jósa András Múzeumban (2018. március 27 – április 15) „vendégeskedik” a páratlan szépségű késő antik kollekció. Mint ismert, az illegális úton az országból kijuttatott leletegyüttes két részletben került vissza az Egyesült Királyságból hazánkba, az első hét darabja és a tárlóüst 2014 tavaszán, míg további hét műtárgya az idén nyáron.

A Seuso-kincs az országjárás után jut majd vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol várhatóan júniusban nyílik meg az állandó kiállítása, mint azt Varga Benedek Imre, az MNM főigazgatója egy előzetes nyilatkozatában elmondta. A küszöbön lévő vándorkiállítás is az ország első számú múzeumának szervezésében valósul meg a főigazgató és helyettese Rezi-Kató Gábor projektirányításával, illetve a helyi múzeumok és városok önkormányzatának együttműködésével.

A kiállítás rendezői az ezüstkészlet országos szakértői: Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum) és Mráv Zsolt (MNM). A kincs tudományos kutatásában meghatározó jogkörrel bíró, a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Seuso Munkabizottság kiemelt szerepét jelenti a vándorkiállításban, hogy szakmai lektora Török László akadémikus, egyben az említett testület elnöke, ismert ókortörténész, régész. A Seuso-kiállítás két rendezője is ugyanennek a munkabizottságnak a koordinátora.

Érdemes megjegyezni, hogy a kiállítás látványterve, installációja a budapesti Narmer Építészeti Stúdió munkája. Az iroda neve nem először szerepel a Seuso-kinccsel összefüggően, 2004-ben tervezői készítették el a feltételezett Seuso-palota rekonstrukciós tervét a Szabadbattyán és Úrhida melletti régészeti területre. Ez valószínű megfelelő anyagi fedezet hiányában máig nem valósulhatott meg (egyelőre a terület régészeti feltárása sem fejeződött be teljesen – a szerk.), ezért információink szerint egy másik terv is elkészült. A palota feltárása során előkerült régészeti emlékek a fehérvári múzeumban szintén láthatók lesznek az ezüstkészlet bemutatásával párhuzamos kamarakiállításon.

A közelgő kincstárlat hangulata már érzékelhető Székesfehérváron, több helyen megjelentek azok az óriás molinók, amelyek a kiállításra hívják fel a figyelmet, míg az internetre ajánló felhívások és egy videospot is kikerültek. Mindegyiken az ezüstkészlet legszebb tárgyai: a Vadász-, Achilles- és Meleagros-tálak, az amfora és a Hippolytos-vödör. A látogató csoportok már most előzetesen bejelentkezhetnek a kiállításra. A belépődíjak eléggé kedvezményesek, viszont kifogásolható, hogy a közzétett tudnivalók szerint fényképezni, videofelvételt készíteni még mobiltelefonnal is tilos lesz a múzeum Dísztermében, ahol az ezüstkollekciót bemutatják, s fotójegyváltására sem lesz lehetőség. Pedig ez még az országházi kincsbemutató(k) során is szabad volt.

Az eléggé "beszabályozott tudnivalók" viszont arra nem adnak választ, hogy a kerekesszékesek miként nézhetik meg az ő érdeklődésükre is számot tartó ezüstkészletet. A megkerülése e kérdésnek nem véletlen, ugyanis a fehérvári Szent István Király Múzeum Fő utcai épülete nincs akadálymentesítve, pedig ennek ideiglenes megoldása is lehetséges lenne, például egyszerű rámpával. Ugyanakkor a múzeumok akadálymentesítése európai uniós előírás, így nem véletlenül vetik fel ennek szükségességét az érintettek.

A Seuso-kincs vándorkiállításnak hat helyszíne közül az akadálymentesítés megoldása nemcsak a Szent István Király Múzeum (közkeletű nevén Rendház) hiányossága, hanem a zalaegerszegi Göcseji és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumé is a museum.hu internetes oldala szerint. Az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésünket hiába vetettük fel újságírói megkeresésünkben a fehérvári múzeum igazgatójának, nem válaszolt rá, s a város polgármesterétől sem kaptunk választ a közösségi oldalán hozzáintézett hasonló kérdésünkre.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!