szerző:
Zelki Benjámin

Városbújócska sorozatunkban Budapest rejtett építészeti különlegességeit mutatjuk be. Egyre többen figyelünk föl Budapest díszített homlokzataira, de vajon azt például észrevette már, hogy micsoda kőbe vésett emberi és állati alakok figyelik útját, amikor Budapest utcáin sétál? Öt pesti ház homlokzatainak őrzőit leplezzük most le.

1. Hegedűs Gyula utca 15.

Az épület nagy beugró homlokzatával és teraszaival azonnal felhívja magára a figyelmet.

©

Az azonban csak második pillantásra tűnik fel, kik figyelnek minket a homlokzatról. Nem emberi fejek leselkednek az utcán haladókra, hanem baglyok.

©

Amikor éjszaka haladtam el a ház mellett, és a kivilágított lépcsőházba bepillantottam, akkor derült ki számomra igazán, micsoda különleges épülettel van dolgunk. A színes folyosót is baglyok figyelik, illetve hátrébb nagy emberalakok láthatók, amelyek a plafont tartják. Az 1911-ben elkészült szecessziós baglyos házat Porgesz József (1880–1944) tervezte, aki egyébként bútortervező, iparművész volt.

©

2. Aradi utca 17.

Második helyszínünkhöz a Nyugati túloldalához, az Aradi utcáig kell eljutnunk. Első látásra is megnyerő Körössy Albert (1869–1955)1910-es szecessziós épülete, mégis kevesen ismerik.

©

A 17-es számú lakóépület alatt elhaladva egészen dermesztő látvány fogadja a felemelt fejjel közlekedőket.

©

Félelmetes arcok figyelnek ránk, hol az erkélyek aljáról, hol a homlokzatok kiugró falairól.

©

3. Dózsa György út 150-152.

A harmadik ház a Dózsa György út 150-152-es szám alatt áll, ma a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) főépületeként funkcionál, hajléktalanszálló található benne. Szegényháznak épült eredetileg is, Bárczy István polgármester lakásprogramjának részeként itt épült fel a Népszálló, melyben nincsteleneket és hajléktalanokat juttattak lakhatáshoz. A Népszállót Schodits Lajos (1872–1941) és Eberling Béla (1881–1950) tervezte, 1911-re épült fel szecessziós stílusban.

©

A bejárati lépcső mentén elhelyezett két dombormű munkásokat ábrázol, ezek alkotója ugyanaz a Sződy Szilárd (1878–1939) szobrász, aki a Margit híd budai hídfőjénél álló Przemysl-emlékművet is készítette.

©

De a ház homlokzatáról további kis alakok nézik az akkori Aréna, mai Dózsa György úton közlekedőket.

©

4. Dembinszky utca 18.

Negyedik célpontunk a VII. kerület kevésbé frekventált, külső részén fekszik. Igazi különlegességről van szó: Hübner Jenő (1863-1929) 1902-es épülete középkori és szecessziós motívumokat ötvöz. Az épület mintái azonnal megragadják a figyelmes közlekedő tekintetét: mintha csak a Budai Várban járnánk!

©

Hamar felfedezhetjük, hogy a homlokzat tetejéről végig emberi arcok néznek le az utcán haladókra.

©

De a legérdekesebbek a díszes ablakkeretek. Azokhoz közelebb lépve az is feltűnik, hogy a népies fodrok között itt is emberi arcok bújnak meg, és merednek tekintetükkel közvetlen közelről a járdán sétálókra.

©

5. Báthory utca 5.

Utolsó helyszínünk is egy egészen különleges épület: a Báthory utca 5-ös számra a Lásd Budapestet bloggere, Vero hívta fel figyelmünket, aki kívül-belül bemutatta a fantasztikus lépcsőházat rejtő épületet. A homlokzat sajnos igen rossz állapotú, de jobban megfigyelve fellelhetjük benne a századforduló polgári eleganciáját.

Alpár Ignác (1855–1928) 1904-es szecessziós épületéhez közelebb lépve a kapu fölött azonnal megfigyelhető két mérges madár, amelyek valamin huzakodnak. Alattuk egy bolondozó emberi fej néz maga elé.

©

A figyelmesebb közlekedő a sarkon még több érdekességbe botlik: először is egy órát építettek be a ház falába. Az időmérőt is szoborfejek veszik körbe: alatta egy nőalak, fölötte két férfi szemez velünk.

©

De az épület további érdekességeket is rejt: jutottak domborművek az ablakok alá is.

©

.

Városbújócska
Városbújócska címmel indult sorozatunk városi tájképekkel, ismert és kevésbé ismert, de mindenképpen fontos és bemutatásra méltó köz(vagy magán-)terekkel, azok történetével és esztétikájával és azok különféle kontextusaival foglalkozik.
      
Zelki Benjámin Kult

Van egy elfeledett Lechner-remekmű Kőbányán – ismerjék meg a Szent László-templomot!

Van egy épület Budapesten, melyet Lechner Ödön tervezett, tetejét Zsolnay-porcelán borítja, de nem az Iparművészeti Múzeum az. Üvegablakai Róth Miksa műhelyéből valók, Budapest legmagasabb tornyával rendelkezik, jelölve van UNESCO-védettségre, mégis méltatlanul ismeretlenül rejtőzködik Budapest egyik külvárosában. Ismerkedjenek meg a kőbányai Szent László-plébániatemplommal.

Zelki Benjámin Kult

Nézze meg, micsoda festett üvegablakokat rejtenek Budapest lépcsőházai

Egyre többen tudják, mennyi apró építészeti értéket rejt Budapest, azonban méltatlanul kevés figyelem összpontosul egy-két szecessziós lépcsőházra és a bennük megbújó festett üvegablakokra. Ráadásul ezek a híres üvegművész, Róth Miksa műhelyében készültek. Négyet látogattunk meg közülük, talán a legszebbeket.