szerző:
hvg.hu

Lehet, hogy most rosszak az eredmények, de a kormány tevékenysége majd csak később mutatkozik meg. Egyébként sem fontos annyira a PISA – írja az emberminisztérium.

"Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA-felméréseken mutatkoznak majd meg" – írja közleményében az oktatási államtitkárság a tegnap közzétett, a magyar közoktatásnak megint durva tükröt mutató OECD-kutatásra reagálva. Mint írtuk, a 2015-ös PISA-felmérés – a csapnivaló szövegértés, matematika és természetismeret után – azt is kimutatta, hogy a problémamegoldás területén is nagyon aggasztó eredményeket produkál a magyar közoktatás. A magyar diákok jóval az OECD-átlag alatt teljesítettek ebben is, és még a régiós társaiknál is gyengébb eredményt értek el.

Az államtitkárság közleménye kiemeli, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az Országos Kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésre, ha az oktatási eredményekről szeretne valaki visszajelzést kapni. Megjegyzik, hogy „politikájuk és szakpolitikájuk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezik, mert az szakszerűtlen és észszerűtlen lenne”.

Ezért a háromévenkénti PISA-mérést, amely kevesebb, mint 6 ezer tanuló egyszeri teljesítményén alapul, és kizárólag a 15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak tekinteni – rögzítették.

(Megjegyeznénk, hogy a diákok kompetenciáit mérő vizsgálatok rendre ilyen eredményt mutatnak, továbbá, hogy a PISA reprezentatív kutatás, így annak eredményei az egész rendszerre kiterjeszthetők, ezt nyilván az Emmiben is tudják.)

A minisztérium nem felejti el leszögezni, hogy a TIMSS vizsgálaton például jól szerepeltek a magyar gyerekek. Csakhogy az a 4. évfolyamon mér, és nem a kompetenciákra kíváncsi, hanem arra, hogy a tantervi anyagot mennyire sikerült lenyomni a gyerekek torkán. Erről bővebben itt írtunk. Maradjunk annyiban, hogy iszonyú csúsztatás összemosni a két vizsgálatot.

A minisztérium újra felidézi egy napokkal korábbi másik erős csúsztatását is, miszerint az Európai Bizottság nemrég megállapította, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival. Mint írtuk, az Education and Training Monitor 2017 kiadványból az Emmi akkor is kimazsolázgatta a számára kedvező adatokat, miközben a teljes dokumentum inkább csúnya magyar oktatáspolitikai kudarcról beszél. Mellesleg semmi köze nincs annak a magyar gyerekek lebőgéséhez a problémamegoldásban.