szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A fal védelme, a csúnyaságok eltakarása, a hitvilág, a turizmus fellendítése és a titkos politikai ellenállás mind-mind állhat a hagyomány hátterében.

Csicsmány – csipkés

Kihímezni a csicsmányi házakat: kétszáz éves hagyomány. A szlovákiai falu lakói először a fa megóvására alkalmaztak meszet itt-ott a házfalakon, de hamarosan minták is megjelentek, amelyeknek az ártó szellemeket és a balszerencsét távol tartó varázserőt tulajdonítottak. A mintázat – keresztek, szívek, csillagok, madarak – a környékbeli, geometrikus kézimunka motívumait eleveníti fel. Az 1895-ben megrendezett, prágai Szláv Néprajzi Kiállítás óta az etnológusok felfigyeltek a ma közel 200 lakosú településre, amelyet 1977 óta, elsőként a világon, védett néprajzi rezervátumként jegyeznek. Az alakzatok már többször a szlovák olimpiai csapat ruhájára is felkerültek.

©

Zalipie – virágos

A tyúkketrecet, a kutyaólat, a kutat, de még a hidat is harsány színű virágok díszítik a lengyelországi Zalipiében. Mindezért azok a kis fekete foltok a felelősek, amelyek a fatüzelésű kályhákból szivárgó füst elvezetésére szolgáló, apró nyílások körül keletkeztek a házfalakon. Az asszonyok úgy száz évvel ezelőtt, eleinte mésszel próbálták eltüntetni a nyomokat, majd tehénszőrből ecsetet készítettek, és főzőzsírral elkevert festékkel, burjánzó virágmintákkal borították el a „szégyenfoltokat”. Az épületek vallási ünnepekre időzített megszépítéséből induló hagyományt a konyhák modernizálása után is megőrizték. A második világháború borzalmait felejteni vágyó országban először 1948-ban rendezték meg a festőversenyt, amelyet azóta évente megtartanak.

©

Tiébélé – fényes

Négyzet alakú házakban a családok, kerekekben az agglegények, nyolcszögletűekben az öregek laknak a Burkina Fasó-i kis faluban, Tiébélében. A nyugat-afrikai szavanna övezte területen, a XV. században letelepedett őslakosok a XVI. századtól kezdve festik a nagy meleg miatt igen vastag falú házaikat. A geometrikus formák animista vallásuk jelképeit ábrázolják, így a csillagok a reményt jelképezik, a szentként tisztelt krokodilok a rossz távoltartói. Az agyag, szalma és tehéntrágya keverékéből készült házak külsejét négyévente a nők hozzák rendbe. A kőzetekből nyert természetes anyagokkal és mésszel megfestett felületeket kövekkel, színenként kifényezik, hogy növeljék az élettartamukat, majd az egészet lekenik a szentjánoskenyérfa termésének főzetével.

©

Kampung Pelangi – szivárványos

Elirigyelte más ázsiai falvak sikerét egy indonéz tanár: a turistákat csalogató új irányzatot követve – amelynek keretében teljes településeket festenek ki élénk színekkel –, szerette volna ő is új színben látni faluját, Kampung Pelangit. A szürkés házakat idén nyáron a lakók közreműködésével, állami támogatással, közel hatmillió forintnyi rúpiáért szivárványszínűre festették. Az azóta Szivárvány Falu néven emlegetett helység azonnal népszerű látványossággá vált. A falakat, háztetőket, lépcsőket, hidakat beborító, harsány színű csíkok között szívek, lufik, angyalok és cápák is szerepelnek.

©

Loopspruit – titkos

Az ellenállás titkos eszközévé vált egy időre a dél-afrikai ndebele törzs házfestése. Miután a harcos törzs tagjai csatát vesztettek 1883-ban a holland telepesekkel szemben, leigázott népként házaik mintázatának évenkénti megújítása jó ideig közösségi összetartó erőként, az ellenállást szimbolizálta. Mivel a holland telepesek nem ismerték a gyöngyművészetükben is használatos mintáik hatalommal, házassággal, identitással kapcsolatos jelentését, nem is tiltották azok használatát. Eleinte természetes anyagokkal, az 1940-es évektől már akrilfestékkel festették a mintákat a kimeszelt házakra a hagyományt továbbadó családanyák. A földszínek mellett a hatvanas évektől kékkel, sárgával, zölddel és rózsaszínnel is kiegészített mintakészletüket újításként fekete keretbe foglalták.

©