szerző:
hvg.hu

Varga Liviusszal, a Quimby ütőhangszeres énekesével mint lelkes természetfilmessel és környezetvédővel készített interjút a Turista Magazin még tavaly áprilisban. A printben megjelent interjút most tették közzé online, és ebből kiderül, hogy Liviust a többi Quimby-tag viccből csak a magyar Attenborough-ként emlegeti.

A zenész ugyanis az elmúlt időszakban sok természetfilmben vállalta a főszerepet, 2017-ben ő lett a WWF arca Magyarországon, egyébként pedig évek óta részt vesz a Tiszán a PET-kupákon, ahol PET-palackokból épített hajók segítségével halásszák ki a szemetet a folyóból.

Természetfilmes karrierje néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor Tóth Zsolt Marcell természetfilmes megkereste őt, hogy szerepelne-e a Filmdzsungel produkcióiban. „Levittek barlangba, egy tutajra a Fertő tavon, és napokig magamra hagytak a kamerákkal. Ez nagyon megtetszett nekem. Amúgy is nagyon szeretek egyedül lenni a természetben, de segítségükkel különleges helyzeteket élhettem meg” – mondja Varga Livius az interjúban.  A zenész került már veszélyes helyzetbe, egyszer például egy lódarázs-kolónia mellé kellett befészkelnie magát egy tölgyfa tetején, máskor meg a Tátrában az olvadékpatakok élővilágát vizsgálva, egyedül kellett szabad ég alatt aludnia a „medveparájával” együtt. Medvék ide vagy oda: a bivakolást akkor nagyon megszerette, ezt tartja az egyik legjobb dolognak a természetfilmezésben.

Livius kitér arra is, hogy a természet iránti rajongását az édesapjától örökölte, aki biolgóia-földrajz szakos tanár, és sokat túrázott vele annak idején. Egy nagy álma, hogy ne csak a Bükkön áthaladó kéktúraszakaszokat ismerje, de egyszer teljesítse az egész Országos Kéktúrát. A hazai tájak közül nagyon szereti a Vértest, Gerecsét, az Alpokalját, de imádja az Alföldet is: „a végtelenbe látás térélménye engem nagyon feldob, nem is értem azokat, akik nem szeretnek túrázni az Alföldön”.

Mint mondja, a forgatásokra leginkább akkor van ideje, amikor éppen a zenekar, a Quimby életében pihenések, leállások vannak, de olyan is előfordult már, hogy míg délelőtt egy hódcsapáson forgattak, délután már sietett a próbára.

Hozzáteszi, hogy mostanra már a természetfilmes munkásságáról is kezd ismert lenni: „máshonnan is kapok persze pozitív visszajelzéseket. Egy vadászkalapos emberrel találkoztam minap, aki lóháton érkezve láthatóan felismert. Már vártam, hogy bekiabál egy „Most múlik pontosan”-t vagy egy „Halleluja”-t, de egész mást mondott. Kalapot emelt, és gratulált a természetfilmekhez. Örülök, ha ezekkel az alkotásokkal hozzájárulhatok sok-sok ember szemléletváltásához.

Varga Liviusról legutóbb akkor írtunk, amikor A Kutya Vacsorája nevű formációjának megjelent a harmadik albumhoz készült új videoklipje.