Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fidesz „jó szokása” szerint oktatási programmal sem készül, de több jelből sejthetjük, mi következik.

A kormányzó pártnak se nyolc, se négy éve nem volt programja. Ebből következően oktatási programja sem. Ezért is volt derült égből villámcsapás a Hoffmann Rózsa neve által fémjelzett, az egész oktatási rendszert átszabó változáscunami, ami nem annyira szakmai, mint inkább politikai megrendelésre történt. A változások lényege a pénzkivonás és a központosítás volt, és a „sok diplomás helyett sok szakmunkást”-elv. Erről itt írtunk bővebben.

Ha újra Orbán Viktor alakíthat kormányt, minden bizonnyal folytatódik a felsőoktatás felé vezető utak szűkítése. Ennek jelei már most látszanak: legutóbb Lázár János emlegette fel a minden középiskolára kötelező felvételi rendszerét. Ez azért lehet veszélyes, mert így a kormány – a felsőoktatási ponthatárokhoz hasonlóan – maga húzhatja meg azt a határt, melyik gyerek mehet érettségit adó iskolába és melyik nem. Folytatódik tehát valószínűleg a „minél több gyereket a lebutított szakoktatásba”-program.

Történelemérettségi egy budapesti gimnáziumban 2017 májusában
©

Bár láthatóan nem működik, marad a központosított, az iskolák szakmai, gazdasági autonómiáját negligáló rendszer is. Talán a most készülő, elvileg 2019-től életbe lépő új Nemzeti alaptanterv valamennyit könnyíthet a túlzsúfolt tananyag kényszerén, és több (a jelenlegi 10 helyett 30 százalék) szabadságot ad a pedagógusoknak az oktatási gyakorlatban, de mindez alapvetően nem változtat az iskolák működésén.

Egy dolog hozhatna érdemi változást a közoktatásban: ha a kormány által elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) alapján változna meg a rendszer, az ugyanis valamelyest korszerűsítené a magyar iskolát. Viszont már most látszik, hogy a miniszterelnökségen elkészített DOS a 2011 óta az Emmi által kialakított rendszerrel nem fér össze – állandó korrekció ide vagy oda. Kérdés, hogy a két minisztérium hogyan harcolja le egymással a két elképzelést.

A felsőoktatás további szűkítése várható, és a kormány kedvenc egyetemeinek további helyzetbe hozása. A többi egyetemet és főiskolát pedig – a kormányhoz hű rektorokkal, a kancellárokkal és a konzisztóriumokkal – gyakorlatilag kézi vezérléssel irányíthatja a kormány.

Bentlakásos intézmények a cigányoknak

A Jobbik kedden nyilvánosságra hozott Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel című 68 oldalas választási programja több helyen is, összesen mintegy 5-6 oldalon foglalkozik az oktatással.

Elég nagy teret szentel a párt az iskolai rendteremtésnek, a „deviáns magatartási formák”, az iskolai erőszak elleni fellépésnek. Konkrétumok nélkül azt írják, hogy ezeket keményen szankcionálják. „Külön stratégiát kell kialakítani az egyre riasztóbb méreteket öltő, de nagyobbrészt látenciában maradó iskolai droghasználat és a nemi erőszak különböző formáinak terjedésére.”

A Jobbik az integrált oktatás helyett párhuzamos osztályok vagy intézmények működését tervezi, ha ez indokolt. Továbbá bevezetné „a cigányság leszakadó részeinek tanulásra, munkára nevelésére”, illetve a magatartási problémákat mutató gyerekek elkülönült nevelésére a bentlakásos iskolák hálózatát.

Vona Gáborék szerint az önkormányzatok is tarthatnának fenn iskolákat, és biztosítják „a tisztességesen működő” alapítványi iskolák megmaradását. A pedagógusoknak „valódi életpályát” kínálnak, a diplomás átlagot elérő bérnövekedést.

A Jobbik sajtótájékoztatóján 2018. február 20-án
©

Új alaptantervet vezetnének be, amelyben észszerűsítik a tananyag mértékét és tartalmát. Az utóbbin azt értik, hogy a mindennapi élethez szükséges tudásra fókuszálnának, megerősítik a természettudományok és az informatika szerepét. Azt szeretnék elérni továbbá, hogy „hazánk valódi történelmét, a hazafiságot képviselő irodalmárainkat minden magyar gyermek megismerje”.

A tankötelezettség felső korhatárát felemelnék 17 évre. Növelnék az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatók számát, és igazságosabbá tennék az átjárást az államilag finanszírozott és az önköltséges képzések között.

A Jobbik két évre előre jelezné az egyes szakokra felvehető hallgatók létszámát, hogy a fiatalok biztonsággal tervezhessék jövőjüket.

Minimum az oktatásban

Február elején pedagógusok, oktatók, szakmai szervezetek mellett kilenc ellenzéki párt képviselői is aláírták azt a 25 oldalas dokumentumot, amiben rögzítik, mely pontokban változtatnának mindenképp a magyar oktatási rendszeren, ha lehetőségük nyílik erre. Ebből kiindulhatunk, ha az ellenzéki elképzeléseket akarjuk feltérképezni. Az biztos, hogy a minimumterv végrehajtás is gyökeres változásokat hozna.

Az oktatási minimumot (szigorúan ábécé-sorrendben) a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt, a Momentum, a Párbeszéd és az Új Kezdet képviselői írtak alá.

Az oktatási minimumról szóló tüntetés a Kossuth téren 2018 januárjában
©

A minimum változás része, hogy elsöpörnék mindhárom, 2011 végén elfogadott jogszabályt, azaz a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényt is – széles körű szakmai párbeszéd után – újraírnák.

Vissza az önkormányzatokhoz

Az ellenzéki pártok önálló Oktatási Minisztériumban gondolkodnak. Az állami iskolafenntartási rendszert megszüntetnék, az intézményeket az önkormányzatoknak vagy önkormányzati társulásoknak adnák (vissza). Azt is rögzítik a dokumentumban, hogy az oktatásra fordított összköltségeket a jelenlegi 4,4-ről fokozatosan a mindenkori GDP 6 százalékára emelnék.

Úgy alakítanák át az iskolaszerkezetet, hogy az átjárható legyen, legyen lehetőség például iskolatípus-váltásra, a pályaválasztási döntés megváltoztatására. Egységes érettségi rendszert vezetnének be, ami biztosítja, hogy bármely érettségi bizonyítvány (a szakiskolai) lehetőséget nyújtson a továbbtanulásra.

Kurtítanak

Radikálisan csökkentenék a kötelező tananyagot, a tanórák számát, eltörölnék a kötelező hittan/erkölcstant és a mindennapos testnevelést. Az iskoláknak nagyobb mozgásteret biztosítanának nevelési céljaik, pedagógiai programjuk és helyi tanterveik elkészítésében. Szabad tankönyv- és módszerválasztást biztosítanának a tanároknak.

A mai oktatási rendszer egyik nagy problémája – nem függetlenül a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatártól – a korai iskolaelhagyók nagy száma, ezt a tervezet négy éven belül az európai átlaghoz közelítené. A tankötelezettséget visszaállítanák 18 évre.

A lehető leggyorsabban megszüntetnék a roma diákok szegregációját, ehhez többek között eltörölnék az egyházi iskoláknak biztosított „külön jogszabályokat”. Az integrált oktatást végző pedagógusokat, iskolákat pedig pénzügyileg ösztönöznék, miközben a szegregálókat szankcionálnák.

Az életpályamodell is megy a levesbe

A pedagógus-életpályamodellt a már elért bérek garantálása mellett ki kell vezetni a rendszerből – olvasható a dokumentumban, béreiket és illetményeiket egy értékálló (a minimálbérhez kötött) bérrendszer kialakításával állapítanák meg. Csökkentenék a tanárok adminisztrációs terheit, ehhez többek között kisegítő személyzetet biztosítanának. Nem lenne kötelező a pedagóguskamara-tagság.

©

Az új szakképzési törvény – terveik szerint – biztosítaná az EU országaiban elismert szakképesítések és szaktudások megszerzését. Alapvető cél, hogy a fiatalokat felkészítsék az egész életen át tartó tanulásra, azaz előtérbe helyzenék a kulcskompetenciák fejlesztését. Ennek része, hogy a mostani, közismereti tárgyaktól gyakorlatilag megfosztott képzést újragondolnák.

Fontosnak tartják, hogy az oktatás terén minden lényeges változtatást csak kutatásokra alapozva, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után lehet bevezetni, ehhez létrehoznák a megfelelő egyeztető fórumokat.

Vissza az állami agarakkal az egyetemekről is!

A közvetlen kormányzati beavatkozás érdekében létrehozott kancellári és konzisztóriumi rendszert haladéktalanul fel kell számolni – szögezi le a felsőoktatási fejezet. Az állam fenntartói szerepének az egyetemekkel és a társadalmi, gazdasági szereplőkkel egyeztetett stratégiai célok kijelölésére és megvalósításuk támogatására kell korlátozódnia.

„Eredményes, sikeres felsőoktatás nem képzelhető el erős intézményi autonómia nélkül, amely magába foglalja a szervezeti, gazdálkodási-pénzügyi, akadémiai és humánpolitikai autonómiát.”

A minimumprogram szerzői szerint az egyetemeknek önállóan kell dönteniük a szakindításokról, illetve -megszüntetésekről, a felvett hallgatók számáról. Ez utóbbit eddig központilag határozta meg a kormány (miután az önfenntartó egyetem, azaz a tandíjas felsőoktatás tervéből kénytelen volt visszakozni a hallgatói tiltakozások hatására), igaz, azzal a trükkel, hogy a ponthatárokat húzza meg a saját céljai szerinti szinten. Ezt a minimumprogram megszüntetné.

Ahogy azzal is leszámolnának, hogy ideológiai, vallási vagy egyéb ad hoc preferenciák alapján kedvező vagy monopolhelyzetbe hozzon a kormány egyes egyetemeket (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Neumann János Egyetem), vagy éppen diszkrimináljon másokat (CEU). A minőségbiztosítás érdekében visszaállítanák, sőt megerősítenék a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság független státusát.

©

Újra tágra nyitnák a felsőoktatási intézmények kapuit, növelnék a felsőoktatásba kerülők számát. Konkrét célként azt tűzték ki, hogy a 30-34 éves korosztályban a diplomások aránya érje el az európai célt, a 40 százalékot. (Magyarország e téren 34 százalékot vállalt, de úgy tűnik, azt sem éri el 2020-ra.)

Ehhez az állami finanszírozás egységes, diszkriminációmentes szabályozására van szükség. Felszámolnák azt a gyakorlatot, hogy egyes szakokra – minimális kivétellel – csak önköltségesen lehet bekerülni, illetve visszamenőleg megszüntetnék a röghöz kötés jelenlegi rendszerét. Leírnak továbbá egy sor, a hallgatók életét könnyítő ígéretet is a kedvezőbb ösztöndíjaktól a mentorhálózat kiépítéséig.

A felsőoktatás finanszírozásának GDP-arányosan el kellene érnie az európai átlagot.

A minimumon túl – mazsolák a programokból

Az MSZP Tegyünk igazságot! című 15 oldalas programjából mintegy 3 foglalkozik az oktatással, ebben a fenti minimumelvek mellett az is szerepel, hogy bevezetnék a 9 (5+4) évfolyamos iskolai alapképzést. A szocialisták a szegregáció megállítása érdekében szakmai-politikai egyeztetésre bocsátanák a kötelező körzetesítés (gyakorlatilag a szabad iskolaválasztás) kérdését.

Ingyenessé tennék – az alap tanulmányi idő alatt megszerezett – első diploma megszerzését.


Demokratikus Koalíció Sokak Magyarországa címmel adta ki a 90 oldalas programját, ennek 10 százaléka foglalkozik az oktatással.

Támogatnák a második és harmadik idegennyelv elsajátítását célzó iskolai programokat. Fokozatosan számítógéppel látnák el a diákokat, hogy digitális tananyagokra lehessen cserélni a hagyományos nyomtatott tankönyveket.

Ösztönöznék a 12-13 osztályos, automatikus továbbhaladást biztosító, minden diáknak középiskolát vagy szakképzettséget adó összefogó (komprehenzív) iskolákat és a többfunkciós oktatási intézményeket.

Az „elmúlt években a helyi közösségek tiltakozása ellenére átadott iskolákat visszaveszünk az egyházaktól, és visszaadjuk őket az önkormányzatoknak”. A szakképzést pedig a gazdasági kamarától szabadítanák meg.

A DK az első két felsőoktatási szemesztert tenné tandíjmentessé. „A további évfolyamokon azok a diákok, akik ezt teljesítményükkel kiérdemlik, vagy szociális helyzetük alapján rászorulnak, továbbra is tandíjmentesen tanulhatnak, de a többiek is jóval alacsonyabb hozzájárulást fizetnek majd a jelenlegi arcpirító tandíjaknál.”


Az LMP Új kezdet című, 46 oldalas választási programjából 3 és fél oldal és 14 pont foglalkozik az oktatással.

A Klik-rendszer felszámolása után az LMP a járási szintre vinné a fenntartói feladatokat.

A pedagógusok kötelező kontaktóraszámának számát 20 órában maximálnák.

A zöld párt lenne a legbőkezűbb az oktatás finanszírozásában: a terület részesedését a költségvetésben 20 százalékra emelnék. Az egyetemi képzés ingyenességét pedig kiterjesztenék a második és harmadik diplomára is.


A MomentumIndítsuk be Magyarországot! programja a legrészletesebb, összesen 350 oldalban írták le, mit tennének az országgal, ebből 42 oldal foglalkozik az oktatással.

Ösztönöznék az alapképzésben a tanárokat a differenciált oktatáshoz kapcsolódó módszerek, a szöveges értékelés alkalmazására. Csökkentenék a tananyagot, inkább a kimeneti fejlesztési követelményeket rögzítenék.
A Momentum szerint az egyházi és magán közoktatási intézményeknek is az államiakkal azonos támogatásban kell részesülniük.

Ingyenessé tennének minden felsőoktatási képzést az első tanévben. Kollégiumfejlesztésekkel és megemelt ösztöndíjakkal kiszámítható megélhetést biztosítanának a hallgatóknak, jövedelemtől függő diákhitel-visszafizetési rendszert vezetnének be. Eltörölnék a központilag meghatározott keretszámokat.

Az első év minden képzésen ingyenes lenne, később rászorultsági alapon részesülhetne a hallgató ingyenes képzésben, illetve a legjobb teljesítményt nyújtók. Eltörlik a hallgatói szerződést

Nem kötnék a felvételit nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez, mert erre a közoktatás nem készít fel.


Az Együtt 50 oldalas, Európai élet az Együtt Magyarországán című választási programjából 3 oldal foglalkozik az oktatással.

Azt a célt tűzte ki a párt, hogy „10 év alatt a miénk legyen Európa legjobb oktatási rendszere. Pénz nem számít, minden forrást mozgósítani kell erre a célra!”.

Éves szinten 330 milliárd forintra, az éves GDP 1 százalékára emelnék a felsőoktatás támogatását.

Minden gyereknek és pedagógusnak tabletet biztosítanának a közoktatásban.

Ingyenes, állami egyetemi felkészítő programot indítanak, hogy mindenki készen álljon a felvételi nehézségeire, aki akar.

Azt is ígérik, hogy „ingyenessé tesszük a felsőoktatást, felszámoljuk és visszafizetjük a Diákhitel2-t”.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!