Molnár Barbara
Molnár Barbara

Nyolcezer fontot, azaz 3,2 millió forintot próbál összegyűjteni egy magyar társadalmi vállalkozás, amelyet öt, sérült gyereket nevelő szülő alapított. A pénzből olyan játszótéri játékot gyártanának, amelyet súlyosan sérült és egészséges gyerekek együtt használhatnának. A játék ötletében az a nóvum, hogy bár Európában egyre több játszótér akadálymentes, de ez csak azt jelenti, hogy a sérült gyerekek a kerekesszékükkel tudnak akadálytalanul közlekedni és játszani, ám nem tudnak például egy másik – egészséges – gyerekkel közösen mérleghintázni. Márpedig a valódi integráció valahol itt kezdődik.

Magyarországon – a legutóbbi népszámlálási adatok szerint – a lakosság csaknem 5 százaléka valamilyen fogyatékossággal rendelkezik, vagyis 20-ból 1 ember fogyatékosnak számít. Ezen emberek több mint fele, 232 ezer személy mozgássérült, többségük fogyatékossága pedig legalább 50 százalékos. Beszédes adat az is, hogy minden második fogyatékossággal élő embernek problémát jelent a közlekedés és a mindennapi élet, körükben az átlagosnál alacsonyabb az iskolázottság és magasabb a munkanélküliség, ami egyértelműen a megfelelő integráció hiányát mutatja.

Pedig nincs vita, a legfontosabb cél az, hogy a fogyatékosok meglévő képességeik alapján a legjobban megállhassák a helyüket a társadalomban. Számos érdekvédelmi szervezet is elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a sérült emberek többsége nem segélyt szeretne kapni, hanem adót fizetni. A kulcsszó tehát az integráció lenne. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a többségi társadalom képes legyen befogadni azt, aki fogyatékkal él. Nincs vita a szakemberek között arról sem, hogy az „ép” emberek csak akkor képesek befogadni a sérülteket, ha egészen kisgyerek koruktól kezdve együtt nevelkednek. Ehhez képest – bár papíron létezik integrált oktatás, de ez leginkább bölcsődében és óvodában, akkor is erősen intézményfüggően valósul meg – az intézményrendszer arra állt be, hogy 18 éves kor után akarja a sérülteket a társadalomba integrálni.

©

Az ép és fogyatékos emberek nem ismerik egymást. Sőt, míg például az egészséges családokban teljesen természetes, ha a testvérek egy intézménybe vagy akár egy csoportba járnak, ugyanez egy fogyatékos testvérrel már nem biztos, hogy megoldható. A fogyatékos gyerekek kiszorulnak a játszóterekről, játszóházakból, a közösségi terekből, mert azok nehezen megközelíthetőek, és sokszor a sérültek számára használhatatlanok – így sokszor az egész család „otthon marad”, elszigetelődik, magára marad. Ezen szeretne változtatni egy aprónak tűnő megoldással néhány szülő: olyan játszótéri játékokat álmodnak, terveznek, és szeretnének megcsinálni, amelyeket a sérültek is ugyanúgy használhatják, mint az egészséges társaik.

 Még mindig el kell magyarázni, miért fontos az integráció

Magyarországon nagyjából 32 ezer mozgássérült gyerek él. Számukra az egyik legjobb integrációs hely a játszótér lehet, ami a gyerekek életében az egyik első fontosabb szocializációs, közösségi tér. Harsányi Eszter, aki maga is nevel egy „speciális” gyereket is, 2013-ban négy másik hasonló sorsú anyukával állt össze, és társadalmi vállalkozásba kezdtek MagikMe néven.

Külföldön persze léteznek olyan játszóterek, ahol a mozgássérült gyerekek is tudják használni a játékok többségét, de csak a kerekesszékükkel, vagy maximum szülői segítséggel. (Idehaza is van néhány olyan játszótér, egyebek között a Margitszigeten, ahol van kerekesszékkel használható játék.) Egy gyereknek azonban fontos, hogy a szülőtől külön is legyen, hogy egyedül, vagy a másik gyerekkel játsszon, homokozzon, hintázzon. Ezzel szemben egy sérült gyerek sokszor csak nézheti a többieket, ha nem tud stabilan ülni, még a homokozóba se lehet betenni. „Valami olyat akartunk csinálni, aminek a segítségével a „spéci” gyerekeink együtt nevethetnek és játszhatnak az egészségesekkel” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozás projektmenedzsereként is tevékenykedő Eszter.

Az öt anyuka a tervezésbe bevont gyógytornászokat és gyógypedagógusokat, míg a konkrét terveket rehabilitációs mérnökök készítették. Végül három játék ötlete született meg: egy homokozóé, egy banánhintáé és egy olyan labirintus elnevezésű rugós hintáé, amelyben a gyerekek a hintát közösen mozgatva tudnak egy labirintuson keresztül a célba juttatni egy kishajót.

Közösségi finanszírozás

A szülők eddig az egész vállalkozást társadalmi munkában – a „rendes” munkájuk és a család mellett –, és alapvetően saját zsebből finanszírozták. Mivel külföldön jóval egyszerűbb és olcsóbb társadalmi vállalkozást létrehozni, ezért a háttércéget Angliában alapították, itthon egyelőre egy alapítványon keresztül dolgoznak, de ha sikerül a projektet működtetni, létrehoznak egy magyar leányvállalatot. Az összköltség eddig több mint egymillió forint volt, ennek nagy részét a tervezés vitte el. Személyes kapcsolatok révén két banktól kaptak 200-200 ezer forintot, de máshonnan nem jött anyagi támogatás.

Így nézne ki a MagikMe homokozója
©

Most az első játék – a labirintus – legyártáshoz szükséges pénzt az egyik legnagyobb közösségi finanszírozási platformon, az Indiegogón  próbálják összegyűjteni. Bő egy hete indult a kampány, és a szükséges 8000 font, vagyis úgy 3,2 millió forint fele már három nap alatt összejött, így jó esély van arra, hogy meglesz a gyártáshoz szükséges teljes összeg. Ez amúgy a MagikMe tulajdonosok terveit messze felülmúlja, ugyanis a kampányt negyvennaposra tervezték. A közösségi finanszírozású projekteknél a kampány elindítása utáni néhány nap a sorsdöntő. Mint korábbi cikkünkben írtuk, a statisztikák azt mutatják, hogy ha 48 óra alatt nincs meg a vágyott pénz 30 százaléka, akkor könnyen kudarc lehet a pénzgyűjtési projektből.

Tudták ugyanakkor, hogy ha a kampánya sikeres is, de a gyártás után még hátravan az engedélyeztetés, majd pedig keresniük kell olyan játszóteret, amelyek „befogadja” a játékokat. Ez pedig kezdettől fogva kemény diónak tűnt. Bár több önkormányzat szóban korábban érdeklődést mutatott a játékok iránt, pénzzel nem igazán akarták támogatni a projektet (pedig az önkormányzati játszótereket bizonyos időnként – uniós jogszabályok alapján – fel kell újítani, vagyis akár forrásuk is lehetne rá a fenntartóknak). Végül itt is a kampány segített: a kampány hatására ugyanis lett befogadó játszótér, így eldőlt: az első játékot a XIII. kerületben a Madarász utcai játszótéren vehetik majd birtokba a gyerekek.  

Ez pedig a labirintus
©

 Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!