Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Két férfi - Yang Zhi Jun és Vincent Astier. Két étterem – Rickshaw Restaurant és Brasserie Royale. Két ízvilág – távol-keleti és francia. A luxusszállodák éttermeit bemutató sorozatunkban a Corinthia Grand Hotel Royal világkonyháiba lestünk be.
|
|
A pesti Nagykörút Royal szállója két teljesen eltérő stílusú étteremmel várja a vendégeit. A Rickshaw-t meleg tónusok, arany és bordó árnyalatok, nehéz, de természetes anyagok határozzák meg, míg a Brasserie-t világos színek, tiszta, légies vonalak uralják.
A személyzet
Ahogy valamennyi luxusszálloda, úgy ez is rendkívül nagy hangsúlyt fektet a kifogástalan kiszolgálásra. Ami viszont máshol ritka,az a szinte családias hangulat.Ezt akkor is megtapasztalhatják, ha nem olyan kalauzuk van, mint nekem Simon Tamás. Az étteremvezető igen fontosnak tartja,hogy minden vendégnek igazi, személyes élménnyé varázsolják a látogatást. Persze, pestiesen szólva, ami jó az jó. Ami pedig csak annak mutatja magát, az hamar bedől a tapasztaláson.
Az étlap
A Rickshaw étterem néhány hónapja teljesen új étlapot indított. Az állandó kínálat mellett a séf havonta változó különleges ajánlataiból is válogathatnak a vendégek. A menüsorban megtalálhatóak olyan tipikus távol-keleti fogások, mint a tavaszi tekercs, a wonton leves, a szezámos csirke, a pekingi kacsa. De ezek köszönő viszonyban sincsenek a gyors kínai etetőkből ismert kínálattal. A sor kevésbé ismert fogásokkal folytatódik: jilin-i tojásleves marhahússal és bambuszrüggyel, pok choy gombával, gyömbérrel és újhagymával, sült tigrisrák curry ötfűszer mártással és így tovább. A legkülönfélébb alapanyagokból, mindenféle húsból – különféle bárányok és számos tengergyümölcse is helyet kapott a menüben – készült ételeket kínál a Rickshaw régi-új séfje. Yang Zhi Jun több évig dolgozott már az étteremnek, majd egy hosszabb szünet után most ismét a Royal csapatát erősíti.
Tekintse meg galériánkat!
 © fotoBONDY
|
A Rickshaw távol-keleti fogásai és rendkívül széles választéka mellett a Brasserie a mai trendeknek megfelelő, szűkebb franciás kínálattal bír, amelyet egy-egy, az ötcsillagos szállodákban elengedhetetlen, tipikus magyar fogással egészítenek ki. Változatos alapanyagok – természetesen nem hiányozhat a lazac, a libamáj vagy a szarvasgomba – viszonylag egyszerűbbnek tűnő összeállításokban. Az étlap nagy előnye, hogy fogásonként felhívja a figyelmet minden esetlegesen allergén összetevőre.
A kínálat
A Rickshaw étteremben természetesen előételekkel indítok. Korrekt kezdés: rákszirom mogyorószósszal, sült tofu szecsuáni borsmártással pácolva és kínai csirkehús saláta chilivel, uborkával, sárgarépával. Hát, már ránézésre is kiderül, hogy ez bizony nem a sarki kínai. A kóstolás katartikus élmény, pláne, amikor elém teszik a marhahátszínt chili mártásban, kaliforniai paprikával, hagymával és bambusszal. Az ízek egészen speciális robbanása, még csak hasonlót sem ettem soha – de bízom benne, hogy még sokszor fogok. Bár tudom, hogy nem szabadna felfalnom mindent a tányéron, de képtelen vagyok megálljt parancsolni magamnak.
Igyekszem a következő ételekből csak egy-egy falatot enni. Ugyan, őszintén szólva engem nem is hoz nagyon lázba például a párolt tengeri süllő thai halszósszal ízesített abalone mártással. A wokban sült tintahal és brokkoli fokhagymás chili mártással a tenger gyümölcseinek szerelmeseit biztosan megnyeri magának, a tintahal, csakúgy, mint a harsogó zöldség, tökéletes állagú. Nehéz lenne belekötni Yang Thi Jun tengeri herkentyűibe. Itt legfeljebb az én személyes ízlésem fog vissza, egészen a következő marhahúsig, ami átütő siker nálam: a szecsuáni marhahátszín kínai zöldségekkel és szecsuáni borssal megint adagnövelésre sarkall. Már a wokban sült roppanós zöldségek is lenyügőznek, olyan tökéletesen egyformára vannak vágva.
A séf mosolygósan magyarázza, hogy a zöldségek megfelelő méretre aprítása kulcsmotívum a konyhában, mind a főzési idő, mind a gusztusos megjelenés szempontjából. Hogy a kés igazi nagymesterével állok szembe, csak búcsúajándékából látom igazán, répából faragott madár repíti a tányérra egy távoli vidék ízeinek emlékeit. A ráadás ráadása következik.Sajnos jelenleg nincs az étlapon az áfonyás, citromos csirke, amely újabb fantasztikus élménnyel gazdagít. Annak ellenére, hogy szerintem némi plusz fűszerezést még elbírna az étel, az édes és savanyú ízek ilyetén találkozása tudatositja bennem, miért is vagyok a távol-keleti konyha nagy rajongója. Desszertként sült vanília fagylaltot kapok flambírozva, nem éppen egy diétás fogás, de persze ez is eltűnik.
Kinyomtatom
Elküldöm
Fekete Gyula esete Köpeczi Bélával »
Svédország nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált »
Eurovíziós Dalfesztivál percről-percre »
Eurovízió: három nagy esélyes van »
